Az ezredfordulón az egyre gyakoribb élelmiszerbotrányok nyilvánvalóvá tették, hogy a biztonságnak a teljes élelmiszerláncra ki kell terjednie. A fókuszban az élelmiszerek biztonsága, valamint az egészség védelme áll. Ezért a tízéves magyar stratégia is kiterjed a teljes élelmiszerláncra.
A biztonság mai helyzetét így jellemzi a stratégia: Magyarországon – szakértői becslések szerint – évente hárommillió ember betegszik meg élelmiszertől, de az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz. A nemzetgazdaságnak az ilyen jellegű megbetegedések évente akár több száz milliárd forint terhet jelenthetnek a kezelési költségek, a munkából való kiesés és a táppénz miatt. A megbetegedések jelentős része helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával megelőzhető lenne.
A teljes élelmiszerlánc-vertikum látható részének nettó árbevétele 12-13 ezer milliárd forint évente. A szektorban kiugróan magas a be nem vallott bevételek, jövedelmek aránya, például – becslések szerint – csak a hús- és tojáságazatban ennek részaránya eléri a 45-55 százalékot.
A stratégia két tételben 11 programot határoz meg. Az első tétel a tudáscentrum kiépítése, majd működtetése. Ide tartozik például az átlátható kockázatelemzés bevezetése és a laboratóriumi rendszer újjászervezése is. A második tétel az élelmiszerlánc-kockázatok kezelésével foglalkozik. Ebbe a körbe tartozik a hiteles és erős hatóság megteremtése, valamint a visszaélések elleni sikeres küzdelem.
A program szerint az egységes információmenedzsment kiépítésével létrejön egy olyan integrált adatbázis, amely – a szakterületek összekapcsolódásából adódóan – az ős- és kistermelőtől a multicégekig láthatóvá teszi a hálózatot. Ez pedig lehetővé teszi a kockázatelemzést, megerősítve az ágazati stratégiai döntéshozatalt.
