A Rákóczi Szövetség által szervezett Kárpát-medencei Főiskolás Táborban tartott előadásán a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, ha az államháztartási hiány 3 százalékos szint alá kerül, a gazdasági növekedés pedig egészséges értékre, 1,5–2 százalék fölé emelkedik, akkor folyamatosan, lépésről lépésre ki tud jönni az ország az adósságcsapdából. Van erre más ország esetében is példa – mutatott rá –, mint például az 50-es évek Dél-Koreája és Tajvanja, amelyek hasonló módon el voltak adósodva, mégis fellendült a gazdaságuk.
A miniszter arról is szólt, hogy a következő években elsősorban a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az ipar válhat húzóágazattá, s fontos a Kelet felé nyitás politikájának követése is. Ennek során főként az arab országokkal, Kínával és Oroszországgal gazdasági együttműködésre kell törekedni. Az elmúlt években az országba áramló, hozzávetőlegesen 7000-8000 milliárd forintos EU-s forrás egy része nem kellő hatékonysággal hasznosult, a források közül sokat öncélú presztízsberuházásra fordítottak – ezt elkerülendő a következő években nem központi elosztás szerint, hanem négy minisztériumra bízva, az eddigieknél jobban hasznosulhatnak majd az uniós támogatási pénzek.
Varga Mihály az EU-n belüli érdekérvényesítés fokozását hangsúlyozva a visegrádi együttműködés fontosságára is kitért. Kiemelte, a négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – együtt 63 millió lakost képvisel, és egymással összefogva például több agrárkérdésben már eddig is jó eredményt ért el.
A legfontosabb kelet-közép-európai sorskérdések összeköthetik a térség népeit: ezek közül a demográfiai helyzet alakulása és a Nyugat-Európából kiinduló agyelszívás közös elszenvedése ösztönözhetne az összefogásra – mondta az Országgyűlés elnöke kedden Szentendrén. Kövér László a Kárpát-medencei Főiskolás Táborban tartott előadásán arra hívta fel a figyelmet: „észre kell venni, hogy mi egy egység vagyunk ebben a térségben, közös történelmünk által megvert népek, és ezen kihívásokkal csak úgy tudunk szembenézni, ha figyelembe vesszük, hogy gondjaink és érdekeink is azonosak”.
Megjegyezte, hogy az elmúlt három évben az indokoltnál kevesebb figyelem juthatott a határon túli magyarokra, mert az unióval folytatott csatározások emésztették fel a politikusok energiáinak nagyobbik részét. A jövőre nézve azonban biztatónak nevezte, hogy a környező országoknak a magyarországihoz hasonló nemzeti sorskérdésekkel kell szembenézniük, ami az ellenségkeresés helyett az összefogásra ösztönözhet.
