Magyarországon 2004-ben kezdődött az emberek tömeges eladósodása. Öt év alatt szinte a nulláról ötezermilliárd forintra nőtt a magyar családok devizában, nagyrészt svájci frankban felvett kölcsöneinek összértéke, 2011-re pedig ez az összeg a hatezer milliárdot is megközelítette.
Akkorra már minden magyarra, a csecsemőktől egészen a nyugdíjasokig fejenként több mint 800 ezer forint adósság jutott. Az adósságállomány növekedése csak 2011-ben állt meg, majd a végtörlésztesnek köszönhetően csökkenésnek indult. Egy friss felmérés szerint csaknem 13 százalékkal volt kevesebb hitelük az embereknek 2012 végére – az egy évvel korábbihoz képest.
Az emberek többsége nemcsak szabadul a meglévő devizaadósságtól, hanem a jelzálogalapú devizahitelek megszüntetése óta nem folyamodik tömegesen kölcsönért – mondta Barcza György. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzője szerint a lakossági hitelfelvétel alig haladja meg a nullát. Ennek eredménye az, hogy a magyar lakosság adósságállománya ma már kisebb, mint a legtöbb szomszédos országé, a háztartások vagyona pedig 15 százalékkal nőtt. Ezzel Magyarország az egyik legjobb eredményt könyvelhette el a régióban – tette hozzá.
A kormány szerint a magyar gazdaságpolitikának is azt kell elérnie, hogy ne csak az emberek, hanem az önkormányzatok és az állam eladósodottsága is csökkenjen. Ezért fizette vissza Magyarország augusztusban a 2008–2009-ben felvett teljes IMF-hitelt. Elemzők szerint azzal, hogy kisebb a lakosság tartozása, az ország gazdasága is stabilabb.
Az Allianz jelentése Magyarországot a világ 33. leggazdagabb országaként említi: 6530 euró, vagyis mintegy kétmillió forint vagyon jut egy-egy emberre, a kelet-európai átlag ennél több mint 25 százalékkal alacsonyabb, 4480 euró fejenként. A lista első három helyén Svájc, az Egyesült Államok és Japán áll.
Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője még augusztus elején arról beszélt: a baloldal tudatosan hagyta, hogy a magyar családok devizában adósodjanak el, mert ez a bankoknak jó üzlet volt. A fideszes politikus szerint az előző kormányok szándékosan okoztak kárt az embereknek, ráadásul cserbenhagyták őket.
Június végéig a jogosultak mintegy 38 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe – tette közzé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján.
