A GKI szerint a növekedés csak a növénytermelés jelentős emelkedésének, a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén kedvezőbben alakuló természeti feltételeknek lesz az eredménye. A többi ágazat és a fogyasztás, illetve a beruházás is nagyjából stagnál. A kormányzati lépések – például a rezsicsökkentés, a devizahitelek várható kivezetése – elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, és rontják a növekedés esélyét a GKI szerint.
A gazdaságkutató 2013 egészére 2,2 százalékos inflációt vár. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók – telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohányárrés – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A hazai infláció erőltetett leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással – teszik hozzá.
A monetáris tanács célja az alapkamat csökkentése, a folyamat fenntartása érdekében immár kisebb lépésekkel. Az euróárfolyam erőteljes, 310-320 forint fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus vélhetően le fog állni, sőt tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén kamatemelés is bekövetkezhet – fogalmaznak.
Az államháztartási hiány a GKI szerint az idén magasabb lesz a 2,7 százalékos célnál, de 3 százalék környékén marad. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80 százaléka körül lesz, az idei változás előjelét az új devizakötvények kibocsátásának ütemezése, a kincstári tartalék nagysága és a forint év végi árfolyama dönti el – állapítja meg a GKI.
Emlékeztetnek: Magyarországon az első negyedévi GDP-visszaesést a második negyedévben 0,2 százalékos növekedés követte. Az EU átlagához viszonyítva ez kedvező, mivel ott még a második negyedévben is 0,2 százalékos volt a visszaesés, de jóval elmarad az 1 százalék körüli lengyel, román és szlovák, s különösen a balti dinamikától.
Az idei év első félévében a mezőgazdaságon kívül szinte csak az építőipar termelése emelkedett. Ugyanakkor az első hat hónapban még visszaeső iparban az európai konjunktúra javulásával szerény élénkülés remélhető. Az első félévben az ipar belföldi értékesítése 4 százalékkal csökkent, a kivitele viszont 1,4 százalékkal nőtt. Az év első felében a teljes magyar árukivitel is alig emelkedett – júniusban egyenesen csökkent –, ráadásul Cseh- és Horvátországtól eltekintve messze elmaradt a régióra jellemzőtől.
A beruházások a második negyedévben már emelkedtek, de a feldolgozóiparban csökkentek. A kiskereskedelmi forgalom tavaszi élénkülése egyelőre átmenetinek bizonyult, az év egészében azonban a reálkeresetek közel 1,5 százalékos emelkedése hatására elérhető lesz a tavalyi szint. A lakosság megtakarítási hajlandósága továbbra is magas, hitelállománya csökkenő.
A foglalkoztatás az első félévben az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában összességében 0,2 százalékkal mérséklődött. Ez az üzleti szektor romló foglalkoztatási képességének a következménye, a közmunkások száma ugyanis emelkedett, az e nélkül számolt költségvetési szektor létszáma pedig stagnált. Ugyanakkor a KSH lakossági felmérése szerint 1,5 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A munkanélküliség a több nyári munkaalkalom mellett a közmunka kiterjesztése, valamint a külföldi és szürke munkavállalás terjedése miatt csökken a GKI szerint.
