Az újabb rezsicsökkentés elsöpörheti az inflációt

Makrogazdasági elemzők szerint egy százalékra, vagy akár annál alacsonyabbra is csökkenhet az infláció.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön jelentette be, hogy a fűtési szezon kezdetével 11,1 százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távfűtés ára, az újabb rezsicsökkentés vagy október 15-én, vagy november 1-jén lép hatályba.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a rezsicsökkentés hatására az infláció az év végére 1 százalékra, vagy akár az alá fog csökkenni. Hozzátette: mivel a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése miatt arra lehet számítani, hogy az év végén tovább fog gyorsulni a bérkiáramlás, e két hatás együtt akár 5-6 százalékos reálbér-növekedést idézhet elő az év utolsó hónapjaiban. Véleménye szerint mindezek alapján szinte biztosra vehető, hogy a fogyasztás növekedése is gyorsulni fog az év vége felé.

Az érintett cégekre nézve ugyanakkor negatív hatással lesz a szolgáltatási díjak újabb csökkentése, ennek hatására beruházások maradhatnak el az energiaszektorban, ahol már most is „padlón van” a beruházásállomány – vélekedett az elemző.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint is 1 százalék alatti infláció alakulhat ki a jövő év elejére, ez azonban véleménye szerint csak átmeneti lesz. Hozzátette, hogy a rezsicsökkentés mellett az alapvető élelmiszerek áfájának tervezett csökkentése is mérsékli az inflációt.

Az elemző ugyanakkor hiányolta az energiaszolgáltatás árának csökkentése mögül azokat a gazdaságossági számításokat, amelyek megerősítenék, hogy mindez nem veszélyezteti a szektor stabilitását és működését. Kiemelte: olyan fontos szektorról van szó, amelyik befolyásolja sok más iparág működését is. Véleménye szerint az energiaszolgáltató cégek mindenképpen kárvallottjai lesznek az intézkedésnek, köztük olyan tőzsdei cégek is, mint a Magyar Telekom, amely nemrég jelent meg szolgáltatóként ezen a piacon.

Rogán közölte azt is: a Fidesz–KDNP arra szólítja fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára. Ennek hiányában a kormánypárti frakció felhatalmazásával a kabinet beterjeszti javaslatát a parlament elé, amely még az idén dönteni fog róla. A frakcióvezető szavai szerint a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetését fogják célul tűzni, és ezeknek gyakorlatilag a forintosítását végrehajtani.

Samu János ezzel kapcsolatban úgy vélekedett – utalva a kormány és a bankszövetség között a devizahitelekről folyó tárgyalásokra –, „nem lehetnek túl közel az álláspontok, ha ilyet mondott, és ilyen távoli időpontot fogalmazott meg a frakcióvezető”. Véleménye szerint még jó pár hónapig is eltarthat, amíg kiderül, hogy milyen formát fog ölteni a devizahitelesek megmentését szolgáló újabb akció.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője is arra számít, hogy az újabb rezsicsökkentés hatására 1 százalékra mérséklődik majd az infláció Magyarországon. A szakember kitért arra: az intézkedés hatása az állampapírpiacra valószínűleg nem lesz jelentős, mert a piac elsősorban a maginflációs mutatót figyeli, ami az egyszeri hatásokat kiszűri.

Barcza György szerint nehéz megmondani, hogy a szolgáltatókra milyen hatással lesz az újabb rezsicsökkentés, mert az energiaellátásban sokféle szolgáltató vesz részt. Az elemző úgy látja, hogy a rezsicsökkentés második lépcsője után érkező adatok inkább megmutathatják, hogy a profit hogyan alakul az energiaszektorban. Hozzátette ugyanakkor azt is: nehezíti a tisztánlátást, hogy az energiaszektorban nagy cégkonglomerátumok vannak jelen. Nem elég önmagában a közszolgáltató cégeket nézni, mert azok körül számos kisebb szolgáltató cég van, amelyek között átszámlázások lehetségesek – fejtette ki az elemző. A helyzetet szerinte az is bonyolítja, hogy az erőművek, a hálózati elosztók és a lakossági szolgáltatók között is vannak tulajdonosi összefonódások.

A magyar energiapiac legnagyobb hibája az átláthatatlanság – fogalmazott Barcza György.