A szolgáltatóközpont keddi megnyitóján Adry Kooyman, a Greif Európáért is felelős pénzügyi vezetője kiemelte: budapesti központjukban 17 munkavállalóval kezdik meg a munkát, de további, akár 40-50 főre történő bővítést terveznek.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a megnyitón hangsúlyozta: ha a kormány a termelőszektornak kedvező körülményeket teremt, és ha a cégek elégedettek a magyarországi működési körülményekkel, jó esély van rá, hogy szolgáltatói területüket is Magyarországra helyezik, mint a Greif.
Az államtitkár elmondta: van egy ilyen kedvező trend, egyre több cég helyezi szolgáltató központját Magyarországra. Az első szolgáltató központ 1991-ben nyílt az országban, jelenleg pedig már 70 ilyen központ van; ezekben mintegy 30 ezer ember dolgozik.
Az ohiói központú Greif egyik cége, a Greif Hungary Hordógyártó és Forgalmazó Kft. több mint 15 éve működik Almásfüzitőn, a régió legjelentősebb acéllemezhordó-gyártó üzemeként, amelyben több mint 50 munkavállalót foglalkoztatnak.
Szijjártó Péter kifejtette: a kormánynak felelőssége van abban, hogy a gyors világpolitikai és világgazdasági változásokat megfelelően kövessék. Emlékeztetett arra, hogy amikor 2010-ben kormányra kerültek, sok fontos döntést kellett meghozni, mivel akkor sokkal törékenyebb volt a helyzet, mint jelenleg.
Egyelőre felesleges találgatásnak tartja a külgazdasági kapcsolatok ösztönzését támogató rendszer esetleges további módosítását a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára; Szijjártó Péter a Napi Gazdaság keddi számában megjelent interjúban azt is elmondta: a legaktuálisabb feladat a három, már működő magán-kereskedőházzal való együttműködés módjáról történő megállapodás.
A kormány megértette, hogy minél erősebb a gyártószektor, annál nagyobb az esély, hogy az adott ország jó erőben indulhat a válság utáni világban – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve: a kormány ezért tűzte ki célul, hogy Magyarországot Európa termelési központjává teszi. Ezt a célt a kormány az átalakítások, reformok során is szem előtt tartotta – mondta Szijjártó Péter.
A kabinet új adórendszert vezetett be, amely azokat támogatja, akik többet akarnak dolgozni, és azokat a cégeket segíti, amelyek több embert szeretnének alkalmazni. A felsőoktatási rendszert is átalakította, a munkaerőpiac igényeihez igazította a kormány, így több mérnököt, több informatikust képeznek, és figyelnek arra, hogy jó idegennyelv-tudással hagyják el a diákok az intézményeket – mondta.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy hatályba lépett az új munka törvénykönyve, amely a legrugalmasabb Európában, ezenkívül elindult a munkahelyvédelmi akcióterv. A kormány stratégiai együttműködési megállapodások sorát kötötte azokkal a cégekkel, amelyek jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez.
A kormány több kihívásra is sikeresen válaszolt: az államadósság az utóbbi három évben 77 százalékra csökkent, nőtt az ország versenyképessége, nőttek a közvetlen külföldi befektetések, és az utóbbi három évben sikerült a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartani, így ki tudott kerülni az ország az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól – fejtette ki az államtitkár.
Szijjártó Péter szerint a Greif döntése bizonyítja, hogy a kormány jól döntött, amikor átalakította a felsőoktatási rendszert, és azt is, hogy a magyar munkaerő jól képzett, és magas szinten beszél idegen nyelveket. Bizonyítja a döntés azt is, hogy az amerikai–magyar gazdasági együttműködés egy sikertörténet, amelyet folytatni kell.
Dano Lister, a Greif BSC Europe Ltd. nyugat-európai elnöke hangsúlyozta: a budapesti szolgáltató központ megnyitása a cég egyik legnagyobb beruházása az utóbbi években. Elmondta, hogy az 1885-ben Ohióban alapított Greif több mint 60 országban 250 gyárral van jelen Afrikában, Ázsiában, Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában.
A közel 20 000 munkavállalót foglalkoztató cég kínálatában megtalálhatók az acélból, kartonból és műanyagból készült csomagolóeszközök, valamint IBC tartályok, hordózáró szerkezetek és polikarbonát vizespalackok. Adry Kooyman elmondta: a Greifnél másfél éve vezették be a szolgáltató központok rendszerét; a csaknem minden európai országban jelen lévő cég három város – Krakkó, Prága és Budapest – közül döntött a magyar főváros mellett, hogy ide helyezi szolgáltató központját.
