A változások értelmében csütörtöktől módosulnak egyes szabadsággal kapcsolatos rendelkezések, valamint más lesz a bérpótlékok számítása. Mint ismert, az erről szóló, a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot 2013. június 14-én fogadta el az Országgyűlés; a jogszabály munka törvénykönyvére (Mt.) vonatkozó módosításainak többsége augusztus elsején lép életbe.
Az egyik legfontosabb változás a távolléti díj számításának módosulása: az idén január elseje óta életben lévő szabályozással ellentétben a jövőben a munkabér a távollétes – például szabadságos – hónapban nem függ majd a hónap napjainak számától, illetve a távollét időtartamától. A törvény kimondja, hogy a havi béres munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg.A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbér egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A törvény szerint a bérpótlék számítási alapja ezentúl nem a munkavállaló alapbére, hanem egy órára járó alapbére lesz. A számítási alap meghatározásakor a havi alapbér összegét vagy 174 órával (teljes napi munkaidő esetén) vagy a 174 óra időarányos részével kell elosztani (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén).
Augusztus 1-jével megvonják a korábban kommunista nyugdíjpótlékban részesülők juttatásait is. Mint Rétvári Bence a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára tájékoztatott, a vonatkozó határozatokat május 31-én kipostázták a 142 érintettnek. A vonatkozó juttatások összege 8-16 ezer forint havonta. Titkosszolgálati tevékenység miatt 112 személytől vonják meg csütörtöktől a pótlékot, egyéb jogcímeken pedig 30 embernél született ilyen döntés. A jogszabály szerint a pótlékokat azoktól – illetve azok özvegyeitől – vonják meg, akik 1945 és 1949 között közreműködtek a demokratikus államberendezkedés felszámolásában; szerepet játszottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban; 1948 és 1990. május 1-je között titkosszolgálati tevékenységet folytattak. Mint a Magyar Nemzet beszámolt róla, a változás érinti Biszku Bélát, és további száznegyvenegy másik, korábbi pártfunkcionáriust is.