A változások értelmében csütörtöktől módosulnak egyes szabadsággal kapcsolatos rendelkezések, valamint más lesz a bérpótlékok számítása. Mint ismert, az erről szóló, a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot 2013. június 14-én fogadta el az Országgyűlés; a jogszabály munka törvénykönyvére (Mt.) vonatkozó módosításainak többsége augusztus elsején lép életbe.
Az egyik legfontosabb változás a távolléti díj számításának módosulása: az idén január elseje óta életben lévő szabályozással ellentétben a jövőben a munkabér a távollétes – például szabadságos – hónapban nem függ majd a hónap napjainak számától, illetve a távollét időtartamától. A törvény kimondja, hogy a havi béres munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg.A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbér egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A törvény szerint a bérpótlék számítási alapja ezentúl nem a munkavállaló alapbére, hanem egy órára járó alapbére lesz. A számítási alap meghatározásakor a havi alapbér összegét vagy 174 órával (teljes napi munkaidő esetén) vagy a 174 óra időarányos részével kell elosztani (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén).
Augusztus 1-jével megvonják a korábban kommunista nyugdíjpótlékban részesülők juttatásait is. Mint Rétvári Bence a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára tájékoztatott, a vonatkozó határozatokat május 31-én kipostázták a 142 érintettnek. A vonatkozó juttatások összege 8-16 ezer forint havonta. Titkosszolgálati tevékenység miatt 112 személytől vonják meg csütörtöktől a pótlékot, egyéb jogcímeken pedig 30 embernél született ilyen döntés. A jogszabály szerint a pótlékokat azoktól – illetve azok özvegyeitől – vonják meg, akik 1945 és 1949 között közreműködtek a demokratikus államberendezkedés felszámolásában; szerepet játszottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban; 1948 és 1990. május 1-je között titkosszolgálati tevékenységet folytattak. Mint a Magyar Nemzet beszámolt róla, a változás érinti Biszku Bélát, és további száznegyvenegy másik, korábbi pártfunkcionáriust is.
Szintén augusztus 1-jétől indul a határon túli magyar választópolgárok regisztrációja. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) július közepén kezdte el postázni a határon túli, kettős állampolgárságú magyarok regisztrációs nyomtatványait a 2014-es tavaszi országgyűlési választásra. Az érintettek a kiküldött nyilatkozatokon, illetve elektronikusan jelezhetnek vissza, ha regisztrálni akarják magukat a választásra. Az NVI korábbi adatai szerint 420 ezer az egyszerűsített eljárásban honosított magyar állampolgárok száma. Az Országgyűlés 2011. december 23-án döntött úgy, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak.
Az év nyolcadik hónapjában lép hatályba az egyházügyi törvény módosítása. A parlament június 26-án szabályozta újra az egyházként való elismerés rendjét, miután az Alkotmánybíróság (Ab) az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. A 237 igen szavazattal, 72 nem ellenében elfogadott új szabályok szerint minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést. Az egyházi törvény módosítása kimondja: vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és bevett egyházak lehetnek. Utóbbiak az Országgyűlés által elismert egyházak, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.
A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. A szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel. Új feltétel a közösségi célok érdekében való együttműködés.
További változást jelent, hogy a nem magánszemélyek esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik. A távközlési adóról 2012 májusában határozott az Országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kell fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet – SMS és MMS – után is.
Emelkedik a tranzakciós illeték is, augusztus elsején az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre. A fizetési műveleteknél, átutalásoknál pedig 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával. A tranzakciós illeték esetén a készpénzfelvétel drágul a legnagyobb mértékben, mivel az illeték megduplázódik, így minden ezer forint felvétele után 6 forintot kell majd fizetni. Így például egy 100 ezer forintos havi fizetés készpénzfelvételét évente összesen 7200 forint tranzakciós illeték terheli. Ezzel párhuzamosan döntött a parlament a pénzforgalmi szolgáltatók idei pótlólagos befizetéséről, miután az első félévben a tranzakciós illetékből származó bevételek elmaradtak a várttól. Az egyszeri fizetési kötelezettség a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75 milliárd forint a szektor egészére.
Járművenként 500 ezer forintos bírságot köteles fizetni augusztus 1-jétől az a műszaki vizsgaállomás, amely közúti közlekedésre alkalmatlan gépjárművet alkalmasnak minősít. Szintén bírságot kap a vizsgaállomás, ha a közlekedési hatóság engedélye nélkül átalakított járművet alkalmasnak minősít (levizsgáztat). Ekkor azonban a bírság csak 200 ezer forint lesz. A teherautók üzembentartóit 100 ezer forintos bírsággal fenyegeti a rendelet, erre akkor büntethetők, ha a menetíró készülékbe csatlakoztatható járművezetői kártya adatait nem töltik le. Ez esetben a 200 ezer forintos bírság esetenként értendő.
Mindemellett a közúti közlekedési nyilvántartás tartalmazza a jövőben a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványainak az adatait is – a közigazgatási hatósági eljárásokat, és az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokat módosító törvény augusztus elsejétől teszi ezt kötelezővé. Az ilyen parkolási engedély megszerzésének a jogosultsága nem változott. A kormány a rendeletében csak a kiadó hatóságot módosította, ez pedig első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH). A parkolási igazolvány nyilvántartása – egyebek mellett – tartalmazza a jogosult személyi adatai mellett a fényképét és az aláírását is. A parkolási igazolvány sorszáma, az érvényesség időtartama és a kiállítás dátuma is bekerül a közhiteles nyilvántartásba.
Éjszakai nyitva tartásért felügyeleti díjat fizetnek majd a világörökségi területen működő, szeszesitalt árusító vendéglátóhelyek és boltok. Az éjszakai nyitva tartás az éjfél és a hajnali 6 óra közötti időszakot jelenti. A helyi – Budapesten a kerületi – önkormányzat a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó többletfeladatokhoz igazodó felügyeleti díjat rendeletben szabályozza. A díj alapja a vendéglőknél az engedélyben szereplő befogadóképesség. A boltoknál három négyzetméterenként egy fő alapján kell a díjat fizetni. A törvény csak a díj maximumát rögzíti. Ez személyenként és éjszakánként legfeljebb 20 forint lehet. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának fél százalékát nem haladhatja meg. A felügyeleti díjat negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-éig kell majd megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelete átkerül a Miniszterelnökséghez a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól augusztus elsején. A Magyar Közlönyben közzétett és 2013. július 31-én hatályba lépő kormányrendelet szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a miniszterelnök irányítja, aki ezt a feladatot a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el. Az MTI érdeklődésére a döntéssel kapcsolatban a Kormányzati Információs Központ korábban azt közölte: „a magyar állam abban érdekelt, hogy a 2014–2020 közötti uniós támogatási periódus lehívását elősegítő struktúra, és ezáltal a lehívás stratégiája az állam számára eredményesebb, az állam és az állampolgárok számára pedig hasznosabb eredménnyel záródjon, mint a Bajnai Gordon irányításával kialakított, majd minisztersége és miniszterelnöksége alatt üzemeltetett rendszer. Ezeket a szempontokat figyelembe véve alakítja ki és alakítja át a kormány ezt a rendszert”.
