Bizottsági igenek

Támogatták Windisch László MNB-alelnöki kinevezését, valamint vitára bocsátották a rezsicsökkentéshez szükséges törvénymódosításokat.

A gazdasági és informatikai bizottság a kormánypárti képviselők 20 igen, az MSZP 4 nem, valamint a Jobbik és az LMP 4 tartózkodó szavazatával alkalmasnak ítélte Windisch Lászlót arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyeletért felelős harmadik alelnöke legyen. A bizottság ugyanilyen szavazataránnyal támogatta Kandrács Csabát.

Windisch László meghallgatásán kifejtette: az MNB feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása és ellenállóképességének növelése, valamint a fenntartható gazdasági növekedéshez való hozzájárulás és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása.

Windisch László szerint a pénzügyi közvetítőrendszernek alapvető társadalmi és gazdasági funkciója van, és stabilan működő pénzügyi közvetítőrendszer nélkül nem működik jól a társadalom sem. A jegybanknak sosem szabad szem elől tévesztenie, hogy a bankrendszer van a gazdaságért, az emberekért, nem pedig fordítva – emelte ki a jelölt.

Kandrács Csaba az ülésen elmondta: pályája nagy része az állami pénzügyekhez kötődik, többek között Budapesten az V. kerületi önkormányzatnál volt pénzügyi vezető, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) is volt helyettes államtitkár az államháztartási területen, majd a Magyar Államkincstárat irányította elnökként 2012 decemberétől 2013 áprilisáig. Kandrács Csaba 2013 júniusa óta irányítja az MNB-ben a bankműveleti igazgatóságot.

Kiemelte: a fiskális és a monetáris politika szorosan összefügg, a két politikának összhangoltan kell működnie; ezt szeretné képviselni a monetáris tanácsban. A költségvetésnek például nem mindegy, mekkora veszteséget termel a jegybank, illetve hogy mekkora az alapkamat – fejtette ki Kandrács Csaba. Jelezte: munkájával azt szeretné segíteni, hogy a tanács olyan stratégiai döntéseket hozzon, amikkel Magyarország fejlődését elő tudja mozdítani.

Rogán Antal (Fidesz) hozzászólásában hangsúlyozta: a fiskális politika világának eddig nem volt képviselője a külső tagok között a monetáris tanácsban, pedig fontos, hogy legyen, hogy a monetáris politika időben tudjon reagálni a fiskális változásokra. A képviselő szerint határozott fellépés kellene annak érdekében, hogy a fogyasztói kockázatokat minél inkább csökkentsék a pénzügyi felügyeletet is magában foglaló MNB-ben.

A termékek legyenek áttekinthetőek, a bankokkal és pénzügyi szolgáltatókkal kötött mintegy 600-féle szerződést Rogán Antal szerint érdemes lenne csökkenteni. A politikus hozzáfűzte: míg az előző MNB-vezetés jóval 100 milliárd forint feletti veszteséget tervezett 2013-ra, a jegybank mostani vezetése ezt csökkenteni szeretné.

A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága – kormánypárti javaslatra – levette hétfői ülésének napirendjéről a MNB múlt évi üzleti jelentését, továbbá a jegybank felügyelőbizottságának a beszámolóját, pedig az ülésen jelent volt Balog Ádám MNB-alelnök is.

Az MNB éves jelentése szerint a jegybanki devizatartalék 2012-ben 3,9 milliárd euróval, 33,9 milliárd euróra csökkent. Az államadósság csökkentésére 5,1 milliárd, a devizahitelek végtörlesztésére 1,7 milliárd eurót fordított az MNB. Ezeket a tételeket csak részben kompenzálták az Európai Bizottságtól befolyt 3,1 milliárd eurós transzferek.

A felügyelőbizottsági jelentés egyik megállapítása szerint a jegybank tavaly jelentősen több bért fizetett ki – különösen a vezetőknek –, mint ami egy közpénzből finanszírozott állami intézménynél indokolt lenne. Ugyanakkor a tényleges költségek kisebbek voltak a 2011. évinél, illetve a tervezettnél, s ez igaz a személyi és a banküzemi költségekre is.

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak találta azt a törvényjavaslatot, amely a rezsicsökkentéshez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációs alapjáról szóló törvényjavaslatot is általános vitára bocsátotta.

A hétfői ülésen a képviselők 22 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett vették tárgysorozatba és bocsátották általános vitára azt a javaslatot, amely a 2013. január 1-jével megvalósított 10 százalékos rezsicsökkentésen túl – a lakossági villamosenergia-, földgáz- és hatósági távhőárak további, egységes, sávhatárok nélküli 11,1 százalékos csökkentését biztosítja.

Az előterjesztő Németh Szilárd (Fidesz) ismertette: ez a törvénymódosítás a lakosság további terheinek csökkentését eredményezi. Az államnak alapvető kötelessége, hogy segítsen a magyar családoknak azzal, hogy csökkenti megélhetési költségeiket, különösen fontos ez a magas háztartási rezsiköltségek esetében.

Hozzáfűzte: ennek megfelelően a rezsicsökkentés nem energiapolitikai, hanem alapvetően társadalompolitikai intézkedés. Fontos, hogy a háztartások rezsiköltségeinek csökkentése minden érintett, közel 4 millió háztartásban maradéktalanul megvalósuljon.

Rogán Antal frakcióvezető irányításával munkacsoportot hozott létre a Fidesz, hogy megvizsgálják a rezsicsökkentés alkotmányba foglalását. A hétfői Fidesz–KDNP-frakcióülés után tartott sajtótájékoztatóján Rogán közölte: a munkacsoport – amelynek tagja a fideszes Szájer József, Gulyás Gergely, Németh Szilárd, Fónagy János és a KDNP-s Bagdy Gábor – feladata, hogy megfogalmazza: az alaptörvényben milyen szövegszerű javaslattal lehet „bebetonozni” a rezsicsökkentést, azaz hogyan tegyék kétharmadossá a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló törvényt.

A szombati Fidesz-kongresszuson a küldöttek elfogadtak egy, a rezsicsökkentés melletti kiállást is deklaráló politikai nyilatkozatot. Németh Szilárd szavai szerint egyszer s mindenkorra le kell zárni azt a korszakot, amelyben az energiaszolgáltatók nyerészkedni tudtak az embereken.