A Költségvetési Tanács a 2014. évi központi költségvetés tervezetéről kialakított, hétfőn az MTI-hez eljuttatott véleményében ismerteti: a 2014. évre előirányzott – az európai uniós módszertan szerint számított – 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint a stabilitási törvény szerint számított államadósság-mutató 2013. évi 76,8 százalékos értékének 2014-re 76,4 százalékra való mérséklődése a stabilitási törvényben foglalt követelményeknek megfelel. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tervezett hiánycél mindössze 0,1 százalékponttal marad el a 3,0 százalékos európai uniós – és a stabilitási törvényben is megfogalmazott – követelménytől.
Az adósságmutató tervezett javulása pedig mindössze 0,4 százalékpont. Ez azt jelenti, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés, alacsonyabb infláció vagy az önkormányzati hiánynak és adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának nagyobb értéke is megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését, a hiánycél tartását – hívja fel a figyelmet a KT.
A tanács úgy véli, pozitív irányú kockázatot jelent a növekedési hitelprogram kibővítésének a gazdasági növekedésre és ezen keresztül a költségvetési bevételekre gyakorolt hatása. A tanács az adósságszabály betartásával kapcsolatos kockázat megfelelő szintű kezelését azért is szükségesnek tartja, mert a központi költségvetés adósságának alakulásán kívüli államadósság-tételekre a Költségvetési Tanácsnak nincs rálátása, és azok időben történő befolyásolására a kormányzatnak is korlátozottak az eszközei.
A tanács úgy ítéli meg, hogy a költségvetés főbb adó- és járulékbevételei – a 2013. évi várható teljesülés, a 2014. évi nominális GDP-növekedés, bruttó keresetkiáramlás és fogyasztási pálya alapján – az általános forgalmi adó (áfa) kivételével reálisan tervezettek. A 2014. évi bevételi előirányzatok közül elsősorban az áfabevételek esetében látja úgy a KT, hogy a tervezet a fogyasztás növekedéséből és más, vélhetőleg a gazdaság „fehéredéséből” származó hatást is túlzottan optimistán becsüli meg: a tényleges bevételek akár a GDP 0,5 százalékával is elmaradhatnak az előirányzattól.
A tanács további bevételi, valamint egyes kiadási sorokon is lát negatív kockázatokat; ilyen például több vállalati adónem és a koncessziós bevétel. A kiadási oldalon feszítettnek látja a felsőoktatás és a humánszolgáltatások előirányzatait, valamint közútkezelés finanszírozását.
A kormány igen magasra tervezi az uniós források felhasználását és az ehhez tartozó önerő-kiadásokat. A tervezettnél alacsonyabb tényleges beruházási teljesítmény nemzetgazdasági szempontból nem előnyös, de a költségvetési egyenleget az alacsonyabb önerő-hozzájárulás révén – közvetlenül – javítja – jegyzi meg a tanács.
Azt javasolják a kormánynak, hogy a kockázatok elemzését ismételten végezze el, és ennek figyelembevételével határozza meg a 2014. évi törvényjavaslatban a tartalékok mértékét, vagy tegyen javaslatot egyéb, a kockázatok kezelésére alkalmas intézkedésekre.
Az adósságleépítési folyamat fékezheti a lakossági kiadások dinamikáját, és a kormány egyéb intézkedései – például a devizahitelek kivezetésére vonatkozó döntés – is jelentős hatással lehetnek a lakosság fogyasztói döntéseire. Másfelől az EU költségvetési periódus végére sűrűsödő és eredményesebbé váló forráslehívások, ezáltal a növekvő állami beruházási tevékenység pozitív impulzust adhat a növekedésnek.
A tanács indokoltnak látja a stabilitási törvény 2015-ben hatályba lépő előírásaiból következő feszültségek megvizsgálását is annak érdekében, hogy a szabály teljesüléséhez szükségesnek látszó – a gazdasági növekedés ellen ható – erőteljes költségvetési kiigazítás elkerülhetővé váljon.
