A tanács további bevételi, valamint egyes kiadási sorokon is lát negatív kockázatokat; ilyen például több vállalati adónem és a koncessziós bevétel. A kiadási oldalon feszítettnek látja a felsőoktatás és a humánszolgáltatások előirányzatait, valamint közútkezelés finanszírozását.
A kormány igen magasra tervezi az uniós források felhasználását és az ehhez tartozó önerő-kiadásokat. A tervezettnél alacsonyabb tényleges beruházási teljesítmény nemzetgazdasági szempontból nem előnyös, de a költségvetési egyenleget az alacsonyabb önerő-hozzájárulás révén – közvetlenül – javítja – jegyzi meg a tanács.
Azt javasolják a kormánynak, hogy a kockázatok elemzését ismételten végezze el, és ennek figyelembevételével határozza meg a 2014. évi törvényjavaslatban a tartalékok mértékét, vagy tegyen javaslatot egyéb, a kockázatok kezelésére alkalmas intézkedésekre.
Az adósságleépítési folyamat fékezheti a lakossági kiadások dinamikáját, és a kormány egyéb intézkedései – például a devizahitelek kivezetésére vonatkozó döntés – is jelentős hatással lehetnek a lakosság fogyasztói döntéseire. Másfelől az EU költségvetési periódus végére sűrűsödő és eredményesebbé váló forráslehívások, ezáltal a növekvő állami beruházási tevékenység pozitív impulzust adhat a növekedésnek.
A tanács indokoltnak látja a stabilitási törvény 2015-ben hatályba lépő előírásaiból következő feszültségek megvizsgálását is annak érdekében, hogy a szabály teljesüléséhez szükségesnek látszó – a gazdasági növekedés ellen ható – erőteljes költségvetési kiigazítás elkerülhetővé váljon.
