Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az idei költségvetési törvény módosításáról tartott expozéjában ismertette a 2013-as gazdasági adatokat, hangsúlyozva, hogy Magyarország kikerült a recesszióból. A külkereskedelmi mérleg kedvező, a beruházások ugyancsak növekedésnek indultak, továbbá a munkaerő-piaci változások és az idegenforgalmi adatok is kedvezőek – sorolta az eredményeket, kiemelve, hogy mindeközben az infláció mértéke történelmi mélypontra süllyedt.
Az államadósság alakulásáról a tárcavezető azt mondta: elindult egy kedvező folyamat, hiszen a kormány meg tudta állítani a 2002 és 2010 közötti óriási mértékű növekedést. Most 80 százalék körül van az államadósság mértéke, amelyről naprakész, pontos adatok érhetők el az államadósság-kezelő honlapján – közölte.
A Ház előtt fekvő költségvetés-módosítási javaslatban ezen eredmények megőrzése a cél – mondta Varga Mihály, hangsúlyozva: bár az indítvány elfogadásával a pénzforgalmi hiány mértéke 171 milliárd forinttal emelkedik, de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a konvergenciaprogramban vállalt, uniós módszertan szerinti egyenlegcél, tehát a három százalék alatti hiány teljesüljön.
Kifejtette, hogy az előterjesztésben szereplő, kiadást növelő egyes javaslatok fedezete az Országvédelmi Alap, amelynek tartalékai azonban a módosítás után is jelentősek maradnak.
A változtatások közül kiemelte a pedagógusbér-emelési programot, amelynek pénzügyi fedezetét biztosítja a kormány, így összesen 32,5 milliárd forintot javasolnak beépíteni a köznevelési ágazatba a szeptembertől megemelt bérek ez évi kifizetésének forrásául.
A köznevelési rendszerben gyökeres változásra van szükség a nem állami és nem önkormányzati feladatellátás finanszírozása területén is – folytatta a miniszter, közölve, hogy az új konstrukció értelmében, az állami, önkormányzati intézményrendszerrel azonos pénzügyi feltételek megteremtése érdekében a mai pénzellátási gyakorlatot a jövőben egy úgynevezett átlagbéralapú finanszírozás váltja fel, amit az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok számára további működési támogatással egészítenek ki. Az új megoldás szerves részét képezi a hitoktatás megújuló támogatása is – jegyezte meg.
A módosítások között szerepel az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlásához szükséges fedezet biztosítása is, amelyről Varga Mihály elmondta: a vételhez az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. erre a célra rendelkezésére álló forrásai mellett 71 milliárd forint költségvetési forrást biztosítanak.
Végül kitért a szövetkezeti hitelintézeti szektor stratégiai átalakításával kapcsolatos javaslatra, a takarékszövetkezeti integrációra is, amelynek egyik központi szerve az Integrációs Szervezet. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény szerint az Integrációs Szervezetnek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. bocsátja rendelkezésre a törvény szerint megállapítandó összeget. Az MFB Zrt. mostani tőkeemelése e rendelkezések végrehajtását, így tehát a piaci aktivitást és a gazdasági fejlődést szolgálja – zárta szavait a miniszter.
---- A szocialisták nem támogatják a javaslatot ----
Veres János jelezte: nem támogatják a javaslatot. Három ponttal nincs vitájuk, így a pedagógusilletmények emelésének idei fedezetének megteremtésével, azzal, hogy meg kell teremteni a nem állami köznevelés finanszírozásának változásaihoz a feltételeket, illetve a kiállítási garanciavállalás keretének emelésével. Nem kellene ugyanakkor módosítani az önkormányzati adósságkonszolidáció szabályait, valamint a nyugdíj-biztosítási alap és az államháztartás központi bevételei közötti átcsoportosítás megváltoztatására sem lenne szükség. Nem kellene az e-útdíjrendszer miatti többletköltségek okán módosítani a büdzsét, ha nem úgy csinálták volna, ahogy csinálták – sorolta.
A takarékszövetkezeti változásokról, a tulajdonosoknak névértéken tervezett kifizetésről azt mondta: ki akarják semmizni ezeket az embereket, ami felháborító, elfogadhatatlan és ízléstelen. Arra hívta a fel a figyelmet, hogy a szektor nem támogatja a módosításokat.
Varga Mihály az elhangzottakra úgy reagált: felelős döntés a takarékszövetkezeti rendszer megerősítése, feltőkésítése. Ez egy helyes irány, amivel egyet lehet érteni – mondta. Megjegyezte: Veres János pénzügyminisztersége, 2007 óta csökken a hitelintézetek aktivitása.
Kitért arra is: az állami vagyont nem csak eladni, privatizálni, hanem gyarapítani is lehet. Az E.ON-tranzakció világosan és átlátható módon fog történni, a 71 milliárd a tőkeemelés egy részét képezi – jelezte, és azt ígérte: ha lezárul a tranzakció, beszámolnak minden lépéséről.
A Jobbikos Nyikos László szerint Varga Mihály expozéjában túlzottan optimista képet festett a magyar gazdaságról. Az ellenzéki politikus a pedagógusok béremelésével kapcsolatban leszögezte: azt már a tavalyi költségvetésbe be kellett volna tervezni, hiszen akkor a tartalékból meg lett volna rá a fedezet.
Vágó Gábor az LMP részéről azt mondta: a módosításból továbbra sem látszik, hogy a kormány hogyan kívánja végrehajtani az adócsökkentési programját. Szavai szerint a kabinet bevezette az egykulcsos adót, majd a költségvetési egyensúly fenntartásának érdekében kisadókat hozott létre.
A fideszes Babák Mihály azt mondta, érdemi eredményekről lehet beszámolni, mert a kormányzati költségvetési politika biztosította a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülést, miközben az ország idő előtt visszafizette az IMF-hitelt.
---- Vita a stabilitási törvényről ----
Az alaptörvény ötödik módosításához kapcsolódóan terjesztette be a kabinet a stabilitási törvény változtatását – mondta expozéjában a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Cséfalvay Zoltán hozzátette: a kormány elkötelezett az államadósság csökkentésében, ezért olyan esetekben, amikor előre nem látható okok miatt keletkezik kötelezettsége az államnak, közvetlen felhatalmazást kap ennek kezelésére. Hangsúlyozta: a kormány indokoltnak tartja, hogy a nemzetközi viták nyugvópontra jussanak, ezért javasol megoldást az előre nem látható fizetései nehézségek könnyítésére.
Babák Mihály a Fideszből arra emlékeztetett, hogy a kabinet felelős kormányzást és gazdasági stabilitást ígért, ezt segíti elő a változtatás. Úgy fogalmazott: vannak olyan rendkívüli körülmények, amelyek „nagyon pofon verhetik” egy ország költségvetését, a kormánynak pedig ilyenkor korrekciót kell végrehajtania.
A szocialista Veres János szerint a kormány ugyan belátja, hogy nem háríthatja át minden döntésének következményét a népre, ám ennek lehetőségét mégis meghagyja. Szerinte a jogszabály-módosításra nincs szükség, mert a terhek akkor is kivethetők, ha ezt nem rögzítik a stabilitási törvényben. Szerinte az indítvány nem ad több eszközt, garanciát, és nem bővíti a kormány mozgásterét, ezért azt javasolta, fontolják meg a módosítás visszavonását.
A jobbikos Nyikos László arról beszélt, hogy alávetettséget fejezi ki a törvény egy mondata, ami szerinte arra utal, hogy nem Magyarországon találták ki a törvény módosítását, hanem Brüsszelben. Az ellenzéki képviselő szerint a javaslatot vissza kellene vonni, el lehetne felejteni, vagy eltenni joghallgatóknak elrettentő példaként.
Orbán Gábor, a gazdasági tárca államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy megteremtsék az összhangot az MNB-ről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok között. Az előterjesztés a teljes magyar jogrendszeren átvezeti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) történő egyesítését.
