A politikus, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését, közölte: ebben a minőségében szeptember 9-én találkozik először Johannes Hahnnal, az EU regionális politikáért felelős biztosával.
Az unió a 2007–2013-as költségvetési időszakban Magyarországon folyó tizenöt operatív program közül tizenhármat kifogásol. A támadások középpontjában a „mérnök-ügy” áll, vagyis az, hogy 2007 óta – kormányoktól függetlenül – a beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátását magyar mérnöki kamarai regisztrációhoz kötötték – közölte az államtitkár.
Az emiatt kiszabható bírság mértéke elérheti az érintett fejlesztések beruházási támogatásának 25 százalékát, ami összességében több száz milliárd forintos kiesést jelenthet az ország számára. Lázár János szerint eredmény lenne, ha a büntetés arányát sikerülne 10 százalék alá szorítani.
A költségvetési ciklusban az ország 8200 milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel, ennek 95 százalékáról már döntés született. Sajnálatos módon számos olyan program van – szennyvízberuházások, egészségügyi fejlesztések, vállalkozások projektjei –, amelyek lassan haladnak – mondta a politikus.
Ha nem sikerül felgyorsítani a folyamatot, 500-600 milliárd forintos veszteség érheti az országot. Lázár János ezért felelős viselkedést vár el az érintett vállalkozásoktól, mint mondta, ha nincs meg a fejlesztéshez szükséges önerejük, jelezniük kell, hogy még idejében új nyerteseket lehessen találni.
Önkormányzatok esetében is vannak olyan támogatott szennyvíz-, ivóvíz- és hulladékgazdálkodási beruházások, amelyek lassan haladnak. Ha a települések nem tudnak előrelépést elérni, az állam visszaveszi e projektek lebonyolítását – mondta a kormánybiztos. Hozzátette: országosan akár százas nagyságrendben is lehetnek olyan fejlesztések, amelyek a Belügyminisztériumhoz vagy más tárcához kerülhetnek.
Ahhoz, hogy az 500-600 milliárdos veszteség 100 milliárd forint alá csökkenjen – ez a teljes forrás nagyságához viszonyítva már nemzetközi összehasonlításban is versenyképes arány lenne – a brüsszeli támogatást is el kell nyerni – hangsúlyozta az államtitkár.
Lázár János Hódmezővásárhelyen azt is elmondta, hogy a kormány még szeptemberben együttműködési megállapodást köt a megyei önkormányzatokkal 450 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználásáról. A politikus sajtótájékoztatóján elmondta, a megyék feladatkörük átalakításával nem veszítettek, hanem lehetőséget kaptak.
A megyei önkormányzatokra kiemelt szerep hárul a helyi területfejlesztési programokban, s ehhez egyenként 20-40 milliárd forint közötti szabadon felhasználható forrás áll majd rendelkezésükre a következő uniós költségvetési ciklusban – közölte az államtitkár.
A kormány a 23 megyei jogú város önkormányzatával is külön megállapodást köt majd arról, milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani az adott településen a 2014–2020-as időszakban – tette hozzá Lázár János.
Ismert, Lázár János augusztus 12-én jelentette be, hogy a kormány sürgős akciótervet dolgoz ki a 2007–2013-as uniós időszak forrásvesztésének megelőzésére, miután az EU az időszak 15 magyar operatív programjából 13-at egyelőre nem finanszíroz. A pénzeket azt követően fagyasztották be, hogy a bizottsági átvilágítás „jelentős hiányosságokat” talált a kérdéses operatív programok irányításában és ellenőrzésében.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár múlt héten úgy fogalmazott: várhatóan a 13 kifogásolt program többségében meg tudnak állapodni, 10-11 programot szeptember 9-e után biztosan újra tudnak indítani, és egy-két hónapon belül a fennmaradó 2-3 programot is.
