–A legtöbb uniós forrást érintő programok esetében függesztette fel Brüsszel a minap a hazánknak járó támogatások kifizetését. Hogy történhetett ez meg?
– A hét regionális fejlesztési programon felül további hatot érint a felfüggesztés. Fontos megjegyezni, hogy Brüsszelben uniószerte nagyjából 400 programot bonyolítanak le, 200-220 esetében zajlik hasonló vita. A pályázóknak itthon kifizetett pénzzel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) negyedévente számol el Brüsszellel, ekkor fizetik ki a számlákat. Ezt az elszámolást függesztik most fel.
– Mikortól nem hajlandó fizetni az unió?
– Mindegyik programnál más és más az időpont. A legsúlyosabb a közlekedési, az energetikai és a társadalmi infrastruktúrát fejlesztő programok támogatásának felfüggesztése, ezek érintik ugyanis a legtöbb forrást. Ezen a három területen az elszámolási vita már tavaly november óta tart.
– Mi áll valójában a pénzek felfüggesztésének háttérében? Egy technikai jellegű vitát már le lehetett volna zárni kilenc hónap alatt.
– Két nézőpont van. Az egyik szerint pusztán technikai problémáról van szó, vagyis bürokratikus jellegű a vita. A másik feltételezés szerint ez is része annak a polémiának, amelyik a felszín alatt és felett zajlik az Európai Bizottság és hazánk között, vagyis nyomásgyakorlásról van szó. Ez azonban nem bizonyítható.
– Mibe köthet bele az Európai Bizottság?
– Két ürügyet találtak. Az egyik a mérnöki kamarai regisztráció hazai gyakorlatának kérdése. E szerint az építési beruházásoknál a pályázók alkalmazásában kell hogy álljon olyan mérnök, aki regisztrálta magát a magyar köztestületnél. Brüsszel szerint ez versenykorlátozó tényező, mert a bizottság meglátása szerint kizárja az unió többi területén működő egyéb mérnököket foglalkoztató vállalatokat. Mi azt mondjuk, hogy ez tényleges érdeksérelmet senkinek nem okoz, ennek ellenére megszüntettük a gyakorlatot, és csak a győztes pályázónak kell kamarai tag mérnököt foglalkoztatnia.
Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy pénteki interjúban közölte: a több mint 8000 milliárdos uniós keret 100 százalékát le fogja hívni Magyarország. Hozzátette, hogy a teljes keretösszeg 95-96 százalékáról már döntöttek, a fennmaradó rész a szabad forrás, a Lázár által is említett körülbelül 500 milliárd forint. Csepreghy ugyanakkor pénteken bejelentette, a kormány nevében Lázár János arra utasította az NFÜ dolgozóit, hogy a 2007. január elsejétől kötött összes támogatási szerződést vizsgálják meg.
Szabó Anna
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.