Bejelentette azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek 2013. szeptember 1-jén új eljárási rendet kell bevezetnie, amely szigorúbb nyilatkozati kötelezettséget ró a pályázatot benyújtó potenciális kedvezményezettekre. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, világos képet kell kapni arról, hogy a 2007. január 1-je óta kötött szerződések kedvezményezettjei milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeznek.
Elmondása szerint a 2007. január 1-je óta kötött támogatási szerződések felülvizsgálata több tízezer szerződés áttekintését jelenti. A 2007–13-as fejlesztési ciklus lezárása csak akkor fejezhető be hatékonyan, amennyiben ezt a munkát elvégzik – tette hozzá.
Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény szerint csak átlátható tulajdonosi szerkezetű cég számára lehet bármilyen állami támogatást adni. Visszamenőleges hatállyal a 2011 előtt megkötött szerződéseket nem lehet szankcionálni, de az állampolgároknak joguk van tudni, hogy a forrásokat kik és milyen célokra kapták – fogalmazott a helyettes államtitkár. Szerinte Magyarország az Európai Unió tagországai közül a legszigorúbb intézkedést vezette be, hogy garantálja: az országban offshore vagy átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cég ne jusson közpénzhez.
Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár megismételte, a 13 felfüggesztett operatív programnál többnyire az a gond, hogy a közbeszerzésben előírták a mérnöki munkánál a kötelező kamarai tagságot és a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét. 2013. február 1-jétől ezt már nem követelik meg – jelezte. Elmondta, hogy Európai Bizottság szankcionálni akar, vita van a mértékről. Szeptember 9-én Lázár János találkozik Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal, ekkor pontot tehetnek a vita végére. A felfüggesztés miatt 500-600 milliárd forint forrást veszíthet el Magyarország. Csepreghy úgy véli, a jövőre nézve megoldást jelenthet, hogy a minisztériumok és háttérintézményeik felelnek a költségvetésükkel is a forrásfelhasználásért.
A helyettes államtitkár ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy idén várhatóan 500-600 milliárd forint új forrás lesz, amelynek felhasználásával kapcsolatban augusztus 31-e előtt döntés születik. Várhatóan egy részére pályázatot írnak ki szeptemberben, illetve a tartaléklistán lévő projektek kaphatnak forrást.
Magyarország eddig kizárólag csak a Gyurcsány–Bajnai-kormány hibájából veszített eurómilliárdokat az országot megillető fejlesztési forrásokból – hangsúlyozta a Fidesz pénteki közleményében.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vezető Lázár János hétfőn jelentette be, hogy a kormány akciótervet dolgoz ki a 2007–13-as időszak uniós forrásvesztésének megelőzésére, miután az EU a 15 magyar operatív programból 13-at egyelőre nem finanszíroz.
Csepreghy Nándor a Világgazdaságnak adott pénteki interjúban közölte: a több mint 8000 milliárdos uniós keret 100 százalékát le fogja hívni Magyarország. Hozzátette, hogy a teljes keretösszeg 95-96 százalékáról már döntöttek, a fennmaradó rész a szabad forrás.
