Az államtitkár a Reutersnek kizárta annak lehetőségét, hogy a teljes devizajelzáloghitel-portfóliót egy lépésben forintosítsák, ez ugyanis fenyegetést jelentene a forintpiacra és a bankrendszerre is. Egyúttal kizárta egy olyan devizahiteles-csomag lehetőségét is, amelynek kedvezőtlen hatásai lennének a jegybank devizatartalékaira „abban az értelemben, hogy túl alacsony szintre csökkentenék őket”. Mint mondta, nem tekinti megoldásnak azt, ami hátrányos a jegybank tartalékpolitikájára nézve.
Orbán Gábor szerint a hiteleknek a jelenlegi árfolyamgátrendszeren nyugvó fokozatos átváltása lehetséges megoldás a problémára, a hitelek hátralévő mintegy 15 éves futamidejét rövidíteni lehetne. A bankok eddigi javaslatai túl nagy hozzájárulást követeltek volna meg a kormánytól, amit a kabinet nem kíván vállalni. A bankoknak elsősorban a saját ügyfeleikkel kell megoldást találniuk – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: a megoldás nem veszélyeztetheti a hiánycélokat. Bármilyen megoldás is születik, szerinte „zéró esélye” van annak, hogy bármelyik bank emiatt rendezetlenül kivonul a magyar piacról.
Hogyan szabotálták a bankok a végtörlesztést? Olvassa el az MNO összefoglaló írását!
Kartell?
Tizenhárom bank érintett a végtörlesztés miatti kartellgyanú ügyében. Szerdán egy védett tanút hallgattak meg a tárgyaláson.
A kormány novemberben tekintheti át a lehetőségeket, köztük a bankszövetség által javasoltakat is. Ezután azt a megoldást választhatják ki, amelyik a legkisebb kockázattal jár a gazdaságra nézve, és hozzájárul a devizahitelek kivezetéséhez.
A hírportál szerint Orbán Gábor a Reuters Investment Summit című rendezvényen úgy fogalmazott: teljes mértékig tudatában van a kormány a devizahiteles-csomaggal kapcsolatos korlátoknak. Ilyennek nevezte a jegybank devizatartalékát és a piac devizakereslet-felszívó képességét.
Korábban Surányi György az Inforádiónak adott interjújában beszélt a devizahitelek forintosítására tett javaslatáról. A volt jegybankelnök szerint a devizahitelek forintosítása nem ördögtől való, de a jegybank által nyújtott hosszú távú hitelekkel kellene kiváltani ezeket.
A kormány nemrég felszólította a bankokat arra, hogy november 1-jéig módosítsák úgy a devizahitel-szerződéseiket, hogy ne csak az adósok viseljék az árfolyamkülönbségből adódó veszteségeket és a kockázatokat. A bankok – együttműködési szándékuk hangoztatása mellett – a mai napig nem ismerik el felelősségüket abban, hogy a nyakló nélküli hitelezések miatt idáig fajult az ország helyzete.
