A 76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállításon (OMÉK) a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai konferenciát szervezett a vidéki foglalkoztatás és a helyi közösségek kapcsolatáról, amelyen V. Németh Zsolt kiemelte: a vidéki településeken, a falvakban a globális tömegtermékek helyett ismét a helyben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tojást, tejet és húst kellene előnyben részesíteni. Ennek feltételeit teremthetik meg a félig önellátó háztáji gazdaságok, amelyek működését a jövőben még inkább ösztönözni, segíteni kívánja a minisztérium. Már mintaprogramok indultak a jó gyakorlatok megismertetésére az alágazatokban, a nyúltenyésztéstől kezdve a húsgalambtartáson át az üszők kihelyezéséig – hangsúlyozta.
A vidékstratégiának köszönhetően véget ért a küszködés időszaka hazánkban, a magyar föld védelmet élvez – mondta szeptember 18-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállításon ünnepi köszöntőjében.
A helyi élelmiszerben és a rövid ellátási láncban nagy tartalék van, ezt jelzi az is, hogy Európában a közvetlen értékesítés már nem csupán piaci rés, hanem külön ágazattá kezd válni – mondta V. Németh Zsolt augusztusban Balatonkenesén.
Az egyik legfontosabb cél, hogy a háztáji gazdaságokban megtermelt élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel a gazdaságokat működtető családok élelmiszer-önellátását biztosítani lehessen. Emellett a háztáji gazdálkodási forma – kiegészülve különböző agroszociális gazdasági modellekkel – közösségformáló erő lehet a falvakban, segítve a helyi élelmiszerellátást vagy akár a részleges energiaellátást.
A mintaprogramok finanszírozására a tárca az utóbbi években néhány százmillió forintot fordított. Egy-egy projekt megvalósítására a minisztérium esetenként 3-7,5 millió forintot költött – mondta V. Németh Zsolt az MTI-nek.
Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztálya Térségi Programok Osztályának vezetője az MTI-nek egyebek között arról beszélt, hogy a helyi termelés lehetőségeinek szélesítése, az öngondoskodás erősítése a lakosság helyben tartását segíti. Főként a kis falvakban, településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megteremti a helyben élők jobb megélhetésének lehetőségét. Perspektívát ad azoknak az embereknek is, akik nem vagy csak nehezen tudnak lakóhelyükről kimozdulni, azonban a saját háztartásuk számára meg tudják termelni az élelmiszert. Ez a segélyezés alternatívája lehet – mutatott rá.
Sztolyka Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsály polgármestere a román határhoz közeli település példáján mutatta be, hogy egy erdőháti falu ha akar, akár önfenntartóvá is válhat. Ennek alapja a közösség tenni akarásán túl a helyi lehetőségek ismerete és kihasználása – hangsúlyozta.
