A tárcavezető elmondta, hogy az IMF és a Világbank országcsoport-értekezletein partnerei úgy nyilatkoztak, hogy Magyarország sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint korábban. Varga Mihály rámutatott: az IMF-anyagok elismerik, hogy Magyarország sikeresen előtörlesztette hitelét, amit úgy tett meg, hogy közben nem kellett sem újabb hitelt felvennie, sem olyan megszorítást alkalmaznia, mint amilyenre más országok kényszerültek.
Varga Mihály kitért rá, hogy partnerei, akikkel szombaton a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Tanács (IMFC) ülésével kapcsolatban váltott szót, szintén úgy vélekedtek, hogy Magyarországgal nincs gond. „Nyugodtabb, stabilabb légkör alakult ki körülöttünk” – nyilatkozott a gazdasági tárca vezetője.
„A kedvezőbb megítélésnek nyilván az is az oka, hogy nem vagyunk programország. Azzal, hogy előtörlesztettünk, kifutott a 2008-ban felvett hitel programja, ezért most nem konkrét intézkedésekről kell vitatkoznunk az IMF-fel, hanem kölcsönösen megkérdezzük egymástól, hogy vagyunk” – mondta Varga Mihály.
„Ennél fontosabb, hogy intenzívebb befektetői érdeklődést tapasztaltam Magyarország iránt. Tehát úgy tűnik, a konszolidáció abból a szempontból is eredményes, hogy nem szorulunk rá újabb hitelekre és nem kell újabb egyenlegjavító intézkedéseket hoznunk” – tette hozzá.
Varga Mihály elmondta, hogy a magyar delegáció tárgyalt a General Electric képviselőivel. Elismerte, hogy a GE olyan partner, amelyet hátrányosan érinthetnek a bankrendszer ügyében hozott döntések, viszont úgy ítéli meg, hogy a termelési szektorban és a gazdaság más szektoraiban nagyon kedvező helyzet alakult ki.
Hangsúlyozta, hogy egyöntetű elismerésben részesült a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. AAA hitelminősítésű kötvénykibocsátása. A miniszter szerint ez azt mutatja, hogy Magyarország a jó cél érdekében képes sikeresen együttműködni a nemzetközi pénzügyi intézményekkel.
A miniszter az MTI-nek arra a kérdésére, hogy tapasztalt-e lobbizást a magyar kormánynál a bankadó ügyében, nemmel válaszolt. „Bár sikerült teljesítenünk a 3 százalék alatti hiányt tavaly és idén, és jövőre is teljesíteni fogjuk, úgy gondolom, hogy ez a bevétel még szükséges eleme a magyar államháztartásnak. A gazdasági minisztérium úgy készíti elő a jövő évi adótörvény módosítását, hogy abban a bankadó mértéke változatlan marad” – mondta a miniszter.
Varga Mihály az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az IMF-közgyűlésen fontos téma volt az amerikai költségvetés és az adósságplafon emelésének kérdése. „Számunkra az a lényeg, hogy ez a probléma minél hamarabb megoldódjon. Ellenkező esetben megerősödhet a bizalmatlanság a világgazdaságban. Ez pedig nekünk sem jó, hiszen az állampapírjaink értékesítésekor, a hozam alakulásakor mindig arra kell figyelnünk, hogy milyen külső gazdasági körülmények hathatnak esetleg negatívan a befektetői érdeklődésre” – nyilatkozott a nemzetgazdasági miniszter.
Szóba került a téma a világ húsz legfejlettebb országát tömörítő úgynevezett G20-ak csoportjának az ülésén is. A fórum közleménye „azonnali lépések megtételét” sürgette. Rámutatott arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani a politikai nézetkülönbséget. Ellenkező esetben az amerikai állam csődbe juthat, ami globálisan is pénzügyi válságot idézhet elő.
A Világbank elnöke világméretű gazdasági katasztrófát vizionált arra az esetre, ha nem sikerül megoldani az amerikai költségvetés körüli patthelyzetet, ezért Jim Yong Kim felszólította az amerikai kormányzatot és a republikánusokat arra, hogy találjanak megoldást a kérdésre.
Hasonlóan borúlátóak a világ vezető bankjai is, amelyek szerint a pénzügyi világra komoly romboló hatással lenne, ha napokon belül nem születne megállapodás az amerikai adósságplafon-emelésről. A Deutsche Bank társ-vezérigazgatója szerint cunami söpörhet végig a nemzetközi pénzpiacokon, első körben a rövid lejáratú hitelpiacok eshetnek áldozatául a megállapodás hiányának. A J.P. Morgan Chase & Co. vezérigazgatója pedig azt mondta, hogy a megállapodás hiánya olyan folyamatot indítana el a globális gazdaságban, amelynek nem tudni a végét.
Ewald Nowotny, az osztrák központi bank elnöke csalódottságának adott hangot az IMF kvóta- és döntéshozatali reformjának lassúsága miatt. Egyben reményét fejezte ki, hogy azt az eredetileg kitűzött időpontig, 2014 januárjáig sikerül befejezni.
A G20-ak közleményében is szó volt arról, hogy a Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kell zárni az IMF kvóta- és döntéshozatali reformját. Ehhez az kell, hogy „az eredetileg megszabott határidőig az amerikai kongresszus is ratifikálja azt”. A reform lényege az, hogy az IMF hatalmi viszonyainak az átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnek részt a szervezetben.
