Az ősz folyamán mind a pedagógusok, mind az egészségügyi alkalmazottak nagyszabású tüntetéseket rendeztek Bukarestben, és általános munkabeszüntetést is kilátásba helyeztek, ha a kormány nem vezet be magasabb béreket a pályakezdők számára. Egy rezidens orvos jelenleg 1000–1500 lej (66–100 ezer forint) közötti alapbért kap Romániában a gyakornoki időszak éveiben.
Victor Ponta kormányfő egy televíziós interjúban bejelentette: ha a rezidens orvosok bérét növelnék, akkor az emelést adók is terhelnék, ezért bérüket inkább egy ösztöndíjjal egészítenék ki a gyakornokság teljes ideje alatt.
Hétfői sajtóértekezletén a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 2014-ben nőni fognak a romániai nyugdíjak. A nyugdíjak 3,76 százalékkal, vagyis a tavalyi infláció mértékével emelkednek január 1-jével Romániában.
Romániában idén sem emelkedtek a közalkalmazotti alapbérek és pótlékok, miután a tavaly decemberi utolsó emelés nyomán a közszférában a fizetések visszaálltak a 2010-es – 25 százalékos – általános bércsökkentés előtti szintre. 2010-ben elfogadtak egy egységes közalkalmazottibér-törvényt, de annak a bérekre vonatkozó szabályait eddig nem alkalmazták, érvényesítése a hazai össztermék 4,6 százalékával növelné a költségvetési hiányt – mutatott rá a Mediafax.
Az elmaradt költségvetési bevételek az adóbázis szélesítésére adóemelésekre kényszerítik Bukarestet, a tervezett intézkedések becslések szerint egyhavi minimálbér összegének megfelelő pluszterhet rónak a romániai családokra éves szinten – írja a Napigazdaság.hu.
A kormány adóemelési terveinek minimális, legfeljebb 0,2 százalékos hatása lehet a jövő évi inflációra, láncszerű áremelkedésekre nem kell számítani − jelentette ki Mugur Isarescu jegybankelnök. Románia idén és jövőre is 0,2 százalékos GDP-arányos engedményt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) az államháztartási hiánycélt illetően, mivel a költségvetés bevételei a várakozások alatt maradtak. Ennek ellenére további intézkedésekre is szükség van, a vállalatok megadóztatása azonban jobb megoldás az egykulcsos jövedelemadó vagy az áfa emelésénél, miután a sarc a lakosságot alig érinti – véli a jegybankár.
Nemrég furcsa javaslattal állt elő a Nemzetközi Valutaalap: minden pozitív mérlegű európai háztartásra tízszázalékos vagyonadó kivetését javasolta. Az IMF-tervezet szerint a lakosság igazságosnak és szükségesnek látná az újabb kivetett sarcot. Vezető közgazdászok azonban úgy vélik, egy ilyen lépés az euróövezeti pénzügyi vagyon nagy részét megsemmisítené.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette: elképesztőnek tartja az IMF ötletét, pánikot keltene a pénzpiacokon.
„Magyarországon a nem hagyományos eszközökre épülő válságkezelés sikeres, ugyanakkor azok az országok, amelyek IMF-recept szerint kezelték a válságot – a mediterrán térség vagy Románia –, egyre jobban mélyülnek a krízisben és egyre inkább rászorulnak a valutaalap újabb kölcsöneire” – mondta Lentner Csaba közgazdász a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Úgy vélte, Magyarország élt lehetőségével, amikor 2010-ben a válságkezelését nem a megszorítócsomagokra és további külföldi hitelekre koncentrálta, hanem a magyar kormány a tehermegosztással élt.
Barcza György pénzügyi elemző szerint ezek a különadók időközben tartósan beépültek az adórendszerbe, mintegy 670 milliárd forintot tesznek ki, így ha azokat ki akarnánk váltani például a személyi jövedelemadó megemelésével, akkor annak mértéke 40 százalék fölé nőne a havi bruttó 300 ezer forint felett keresők esetében is. „Kulcskérdés, hogy ilyen adómorál mellett van-e értelme egy második, magasabb adókulcsnak, amely elsősorban a középosztályt és a családokat sújtaná” – mutatott rá a Századvég vezető elemzője.
