November 5-én fogadta el a parlament a devizahitelesek megsegítését szolgáló legújabb törvényt, amelynek értelmében az árfolyamgátba a jövőben bármelyik adós beléphet, az is, akinek 90 napon túl késedelmes tartozása van, és az is, akinek a hitele a folyósítás idején meghaladta a 20 millió forintot.
Ettől kezdve a bedőlt hitelesek is korlátlanul beléphetnek a rendszerbe, azonban a tartozások utáni állami garanciát úgy korlátozták, hogy a 100 százalékos készfizető kezesség a gyűjtőszámlahitelre csak akkor él, ha a szerződés megkötésekor a fennálló tartozás kevesebb mint 95 százaléka az ingatlan értéke volt akkor, amikor fedezetként elfogadták a bankok.
A törvényjavaslat indoklásából kiderült, hogy az állami készfizető kezesség korlátozása arra késztetheti a bankokat, hogy engedjenek el az adósok tartozásából. Kérdés persze, a bankok mennyire lesznek majd motiváltak ebben a kérdésben, mivel alapvetően az ő érdekük is lenne a fizetőképes ügyfélkör bővítése.
A jegybank adatai szerint sok hitelszerződés lehet érintett, a deviza lakáshitelek mintegy negyedénél, a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelek 30 százalékánál van most 90 százalék fölött a hitelfedezeti arány. Nem járna emellett állami garancia a gyűjtőszámlahitelek azon részére sem, amelyből az árfolyamgátba lépők hiteleinek hátralékos részét finanszírozták a bankok, ez utóbbi egyébként egy több hónapja nem fizető adós esetében milliós nagyságrendű tétel lehet.
Abban az esetben, ha a mostani számítások szerint nem fizető 110-130 ezer fősnyi ügyfélkör belép a korlátlan árfolyamgátba, akkor a gyűjtőszámlán felhalmozódó tartozások egy részének az elengedése a bankszektor érdeke is lesz. Ha ez az ügyfélkör ismét képes lesz fizetni, akkor az a pénzintézeteknek is kedvezőbb helyzetet teremt. A tartozáselengedés kapcsán arról sem lehet elfelejtkezni, hogy a korábbi büntető kamatok is erre a számlára kerültek.
A büntetőkamatok mértékét általában a jegybanki alapkamat 3–3,5-szeresében határozták meg a pénzintézetek. A Simor-éra alatt, amikor az alapkamat 7 százalék volt, akkor a büntetőkamatok mértéke elérte a 25-30 százalékot is, míg mostanra a csökkentések révén 9-11 százalékra esett ez az érték. Az állam által szabott új feltételek keretei között ezen a téren is mindenképpen adósságelengedést szeretnének elérni, főleg mivel a korábbi hibás jegybanki politika vastagon a bankoknak kedvezett.
