November 5-én fogadta el a parlament a devizahitelesek megsegítését szolgáló legújabb törvényt, amelynek értelmében az árfolyamgátba a jövőben bármelyik adós beléphet, az is, akinek 90 napon túl késedelmes tartozása van, és az is, akinek a hitele a folyósítás idején meghaladta a 20 millió forintot.
Ettől kezdve a bedőlt hitelesek is korlátlanul beléphetnek a rendszerbe, azonban a tartozások utáni állami garanciát úgy korlátozták, hogy a 100 százalékos készfizető kezesség a gyűjtőszámlahitelre csak akkor él, ha a szerződés megkötésekor a fennálló tartozás kevesebb mint 95 százaléka az ingatlan értéke volt akkor, amikor fedezetként elfogadták a bankok.
A törvényjavaslat indoklásából kiderült, hogy az állami készfizető kezesség korlátozása arra késztetheti a bankokat, hogy engedjenek el az adósok tartozásából. Kérdés persze, a bankok mennyire lesznek majd motiváltak ebben a kérdésben, mivel alapvetően az ő érdekük is lenne a fizetőképes ügyfélkör bővítése.
A jegybank adatai szerint sok hitelszerződés lehet érintett, a deviza lakáshitelek mintegy negyedénél, a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelek 30 százalékánál van most 90 százalék fölött a hitelfedezeti arány. Nem járna emellett állami garancia a gyűjtőszámlahitelek azon részére sem, amelyből az árfolyamgátba lépők hiteleinek hátralékos részét finanszírozták a bankok, ez utóbbi egyébként egy több hónapja nem fizető adós esetében milliós nagyságrendű tétel lehet.
Abban az esetben, ha a mostani számítások szerint nem fizető 110-130 ezer fősnyi ügyfélkör belép a korlátlan árfolyamgátba, akkor a gyűjtőszámlán felhalmozódó tartozások egy részének az elengedése a bankszektor érdeke is lesz. Ha ez az ügyfélkör ismét képes lesz fizetni, akkor az a pénzintézeteknek is kedvezőbb helyzetet teremt. A tartozáselengedés kapcsán arról sem lehet elfelejtkezni, hogy a korábbi büntető kamatok is erre a számlára kerültek.
A büntetőkamatok mértékét általában a jegybanki alapkamat 3–3,5-szeresében határozták meg a pénzintézetek. A Simor-éra alatt, amikor az alapkamat 7 százalék volt, akkor a büntetőkamatok mértéke elérte a 25-30 százalékot is, míg mostanra a csökkentések révén 9-11 százalékra esett ez az érték. Az állam által szabott új feltételek keretei között ezen a téren is mindenképpen adósságelengedést szeretnének elérni, főleg mivel a korábbi hibás jegybanki politika vastagon a bankoknak kedvezett.
A részleges tartozáselengedés kapcsán a bankok, abban a helyzetben vannak, hogy ha ezt nem lépik meg, akkor növelniük kell a tartalékképzési rátájukat, mivel az állam nem vállal kezességet a felhalmozódott tartozások után. Abban az esetben, ha elfogadják az állami kezességet, akkor a részleges adósságelengedés fejében nem kell növelniük a pénzintézeteknek a tartalékaikat, ami szélesíti a bank mozgásterét, ráadásul fizető ügyfélkört is nyernek.
A Bankmonitor.hu feltételezése szerint a részleges hitelelengedés – amennyiben az adós fizetési képességét helyreállítja – nem lesz ellenére a bankoknak, így azok fel fogják ajánlani ezt a lehetőséget a fizetésképtelen ügyfelek jelentős részének.
Számításaik szerint egy átlagos devizahitelesnek, aki 2007-ben 6 millió forint svájci frank alapú hitelt vett fel, a jelenlegi tartozása 7,6 millió forint, az eredetileg 45 ezer forintos havi törlesztőrészlete pedig mára 72 ezer forintra emelkedett. Ez utóbbi csökkenhet 44 ezer forintra – azaz 28 ezer forinttal – a részleges adósságelengedés és a 180 forintos svájci frank árfolyamon történő fizetés lehetőségéből adódóan.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője november 8-án arról beszélt, hogy a bankoknak is az lenne jó, ha fizetőképesek lennének az ügyfeleik, ehhez viszont el kell engedniük a tartozás egy részét; hiszen ezt követően a 40 százalékkal mérsékelt törlesztőrészleteknek köszönhetően rengeteg ügyfelük újra fizetőképessé válna.
Az önkormányzati adósság teljes átvételével a magyar állam új helyzetet teremtett. Megbízható törlesztőként nemcsak azt az összeget fizeti ki, melyre a pénzintézetek korábban keresztet vethettek, de akár erőpozícióba is hozhatja a devizahiteleseket a bankok tárgyalóasztalánál. Pogátsa Zoltán úgy véli, most kezdődik csak az igazán komoly tárgyalás a bankok és a kormány között.
