A részleges tartozáselengedés kapcsán a bankok, abban a helyzetben vannak, hogy ha ezt nem lépik meg, akkor növelniük kell a tartalékképzési rátájukat, mivel az állam nem vállal kezességet a felhalmozódott tartozások után. Abban az esetben, ha elfogadják az állami kezességet, akkor a részleges adósságelengedés fejében nem kell növelniük a pénzintézeteknek a tartalékaikat, ami szélesíti a bank mozgásterét, ráadásul fizető ügyfélkört is nyernek.
A Bankmonitor.hu feltételezése szerint a részleges hitelelengedés – amennyiben az adós fizetési képességét helyreállítja – nem lesz ellenére a bankoknak, így azok fel fogják ajánlani ezt a lehetőséget a fizetésképtelen ügyfelek jelentős részének.
Számításaik szerint egy átlagos devizahitelesnek, aki 2007-ben 6 millió forint svájci frank alapú hitelt vett fel, a jelenlegi tartozása 7,6 millió forint, az eredetileg 45 ezer forintos havi törlesztőrészlete pedig mára 72 ezer forintra emelkedett. Ez utóbbi csökkenhet 44 ezer forintra – azaz 28 ezer forinttal – a részleges adósságelengedés és a 180 forintos svájci frank árfolyamon történő fizetés lehetőségéből adódóan.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője november 8-án arról beszélt, hogy a bankoknak is az lenne jó, ha fizetőképesek lennének az ügyfeleik, ehhez viszont el kell engedniük a tartozás egy részét; hiszen ezt követően a 40 százalékkal mérsékelt törlesztőrészleteknek köszönhetően rengeteg ügyfelük újra fizetőképessé válna.
Az önkormányzati adósság teljes átvételével a magyar állam új helyzetet teremtett. Megbízható törlesztőként nemcsak azt az összeget fizeti ki, melyre a pénzintézetek korábban keresztet vethettek, de akár erőpozícióba is hozhatja a devizahiteleseket a bankok tárgyalóasztalánál. Pogátsa Zoltán úgy véli, most kezdődik csak az igazán komoly tárgyalás a bankok és a kormány között.
