„Tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy az ároktői banda újabb tagját, K. Andrást házi őrizetbe, azaz gyakorlatilag szabadlábra helyezi a bíróság” – mondta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy a vádlottak lelkén több, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság szárad, ami miatt életfogytiglanra számíthatnak, így nem kockáztatnak semmit, ha a házi őrizetből szökést kísérelnek meg, vagy akár újabb gyilkosságokat követnek el – ráadásul a rendőrségnek hatalmas erőfeszítésekbe kerülne a házi őrizetben a megfelelő felügyelet biztosítása.
A frakcióvezető kijelentette: pénteken egyeztet a Fidesz képviselőcsoportjával, hogy törvénymódosítással vegyék elejét az olyan bírósági döntéseknek, amelyek szerint 15 évnél hosszabb vagy életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt vádlottakat a bíróság házi őrizetbe helyezhessen.
Tizenhat házi őrizetes van jelenleg szökésben – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. Az ORFK közlése szerint jelenleg 334-en vannak házi őrizetben, közülük 105-en Budapesten.
Az országnak meg kell védenie magát – hangsúlyozta Rogán, ezért javaslata szerint már hétfőn szavazna a parlament az egyes büntetőjogi tárgyi törvények módosításáról, köztük a frakció alkotmányügyi bizottságának javaslatáról, mely szerint ha a vádlottat 15 évnél tovább terjedő szabadságvesztéssel járó bűncselekmény miatt van eljárás, akkor nem szűnik meg az előzetes letartóztatás, így nem kerülhet a gyilkossággal vádolt ember házi őrizetbe – azaz gyakorlatilag szabadlábra.
A frakcióvezető kitért olyan uniós országokra is – említette Németországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot – ahol az előzetesnek nincs időbeli korlátja a legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolt személyek esetén. Rogánnak meggyőződése, hogy a magyar jogrendbe is beilleszthető lesz a gyakorlat.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy a gazdasági bűncselekmények gyanúsítottjait nem érinti a módosítás, hiszen a 15 évnél hosszabb szabadságvesztés jellemzően csak az életellenes bűncselekmények elkövetőinek jár.
Hétfőn csak az indítványról dönt a frakció, a parlamenti szavazásra egy hét múlva kerülhet sor – mondta el a frakcióvezető, hozzátéve, hogy javasolni fogja, hogy egy napon legyenek túl mindkét procedúrán, így az eljárások tíznapos határidejével számolva már november 21-én hatályba léphet a törvénymódosítás. Ebben az esetben 22-én már nem dönthet úgy a bíróság, hogy szabadlábra helyezi az ároktői banda tagjait; a fenti eljárás meggyorsításában Rogán Antal számít az ellenzék együttműködésére is.
Október 22-én hozták haza a Budapestre a Svájcban elfogott ároktői banda két tagját a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai. A banda ügyében már öt éve folyik a büntetőeljárás, az elsőfokú büntetőper két éve. A jelenlegi jogszabályok értelmében azonban négy évnél tovább nem lehetnek a gyanúsítottak előzetesben, ezért kerültek házi őrizetbe a bandatagok. Így szökhetett meg a két férfi még október ötödikén.
Azért, hogy ez ne fordulhasson elő többet, tovább szigorítaná a büntetőeljárási szabályokat a közigazgatási tárca a házi őrizetesnél. Ennek értelmében aki élet elleni vagy súlyos erőszakos bűncselekményben gyanúsított, automatikusan nyomkövetőt kapna.
Rogán újságírói kérdésre elmondta: az árfolyamgát kapcsán kereste a jegybankelnököt, mert a bankok elkezdték a késedelmes fizetésű, fizetésképtelen szerződéseket felmondani, ami 150 ezer családot érint. Ennek lényege, hogy ha a bank felmondja a szerződést, az ügyfelek nem tudnak belépni az árfolyamgátba (szerencsére a kilakoltatás veszélye a moratórium miatt egyelőre nem fenyegeti őket). Ez tűrhetetlen és elfogadhatatlan tendencia – mondta a frakcióvezető – ezért arra kérte a nemzeti bankot, hogy minden olyan hitelszerződést vizsgáljon meg, amelynél a felmondásra a törvényjavaslat elfogadása és kihirdetése között került sor; Matolcsy pedig teljes együttműködéséről biztosította a politikust.
Rogán hozzátette, reméli, hogy maga a jegybanki vizsgálat is kellő visszatartó erővel bír majd a bankoknál, hiszen – mint azt vizsgálatok is alátámasztják – a bankoknak is az lenne jó, ha fizetőképesek lennének az ügyfeleik, ehhez viszont el kell engedniük a tartozás egy részét; hiszen ezt követően a 40 százalékkal mérsékelt törlesztőrészleteknek köszönhetően rengeteg ügyfelük újra fizetőképessé válna.
Újságírói kérdésre cáfolta a frakcióvezető, hogy a kártyás fizetések tranzakciós díjának eltörlése szóba került volna, hiszen – mint mondta – nem érkezett erre vonatkozó módosító beadvány a készpénzfelvétel ingyenességét lehetővé tévő törvényjavaslatra.
Arra a kérdésre, hogy mit kíván reagálni ahhoz, hogy az Egyesült Államok elhatárolódásra szólította fel a kormányt a Horthy-szobor avatása miatt, Rogán elmondta, hogy Lázár Jánossal együtt hangot adtak már elhatárolódásuknak; a Horthy-korszak politikája megosztó, ezért Horthynak nem jár szobor; ami a Szabadság téren történt, az tipikus politikai provokáció volt, amelynek nem szabad a nyilvánosságnak felülnie.