A jogalkotási javaslatok előzménye, hogy tavasszal egy, a Fővárosi Törvényszéken súlyos, élet elleni cselekmények vádjával folyó büntetőperben meg kellett szüntetni egyes vádlottak letartóztatását, miután letelt annak törvényben maximált négyéves időtartama. Ezután az OBH elnöke az igazságügyi minisztertől és a parlament alkotmányügyi bizottságának egyik tagjától is kérdéseket kapott azzal kapcsolatban, hogy mi vezethet a hasonló esetekhez és milyen intézkedésekkel lehet ezt megelőzni. Handó Tünde május közepén célvizsgálatot rendelt el, és azt kérte a Fővárosi Törvényszék vezetésétől, hogy vizsgálják meg a soron kívüli ügyek gyakorlatát, illetve tárják fel, mi akadályozza a hasonló ügyek gyorsabb befejezését.
Egy büntetőügy a törvény kötelező rendelkezése folytán számos okból lehet soron kívüli, így a többi között akkor, ha vádlottja előzetes letartóztatásban van, vagy fiatalkorú, avagy maga az ügy tárgyi súlya miatt kiemelt. Az OBH honlapján is olvasható csütörtöki tájékoztatás szerint a vizsgálat elején nyilvánvalóvá vált a törvényszékek leterheltsége, amelyben jelentős szerepet játszik a soron kívüli, illetve azon belül is a kiemelt ügyek nagy száma. Ezt a helyzetet a Fővárosi Törvényszéken nehezíti a bírói és tisztviselői létszámhiány.
Az OBH elnöke az ügyteher arányosítása és a központi régió aránytalan leterheltségének mérséklése érdekében az álláshelyek bővítését szorgalmazta a Fővárosi Törvényszéken és annak kerületi bíróságain, továbbá májusban jogszabály-módosításra tett javaslatot, annak érdekében, hogy változtassák meg a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területét, csökkentsék a törvényszékek hatáskörét és a kiemelt jelentőségű ügyek körét, szüntessék meg a külföldi ítélet érvényének elismerése tekintetében a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét, s egységesen szabályozzák a soron kívüli ügyek kezelését, sorrendjét.
A tavaszi eset kapcsán, amikor az eljárás elhúzódása miatt ért véget súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek letartóztatása, korábban a Fővárosi Törvényszék azt közölte: amikor a vádirat benyújtásával megkezdődött a bírósági szakasz, a vádlottak már több mint két éve előzetes letartóztatásban voltak, a hemogenetikai (DNS) szakvélemény pedig több mint másfél évvel a megszabott határidő után készült el. Emiatt az eljáró bíró bírságot szabott ki a szakértői intézetre, amely egyébként költségvetési intézmény.
