Ez nagyot segítene a devizahiteleseken

Családi csődvédelmet és kamatplafont vezetne be, az árfolyamgátat pedig átalakítaná a jegybank igazgatója.

Az MNB kutatása szerint a megcélzott devizahiteleseknek csupán 50 százaléka élt az árfolyamgát lehetőségével azért, mert sokan attól tartottak, hogy öt év múlva megnő a törlesztőrészletük, negyedük pedig új, kedvezőbb megoldásokat szeretett volna látni – közölte a jegybank igazgatója. Vonnák szerint ezért is érdemes lenne egy végleges megoldással előállni az árfolyamgáttal kapcsolatban; ahogy korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elmondta: a kormány szintén csupán ideiglenes megoldásnak tartja az árfolyamgátat.

A Nemzeti Bank jelentése részletesen kitért a megoldási javaslataira és a kockázatokra a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban.

A jegybank szerint a legnagyobb kockázat a háztartások devizában való eladósodottsága. Bár jelentősen csökkent a devizaalapú jelzáloghitelállomány, a megmaradt félmillió szerződés még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, az adósok jövedelmének jelentős részét pedig felemészti a törlesztőrészlet. A természetes fedezet hiánya miatt ők jelentős árfolyamkockázatot is viselnek, aminek kezelése valamennyi szereplő érdeke – áll a jelentésben.

A kormány az önkormányzatok adósságának átvállalásával jelentősen csökkentette a devizakitettség veszélyét. Így jól jártak a bankok is – hiszen hozzájutnak veszni vélt pénzükhöz – , a döntés ugyanakkor a devizahiteleseket is erőpozícióba is hozhatja a bankok tárgyalóasztalánál.

Az MNB szerint a lakossági ügyfeleknél a probléma megoldását az árfolyamkockázat megszüntetése jelentheti, valamint a referencia-kamatozás kiterjesztése a 2012 előtt született szerződésekre (az azóta kötöttekre már kötelező), valamint maximálnák a kamatmarzsot is, ami egyfajta kamatplafont jelentene a bankoknak.

A parlament által november 5-én elfogadott árfolyamgát szerepe lényegében hasonló: akár havi 28 ezer forinttal csökkenhet a törlesztőrészlete egy átlagos devizaadósnak a Bankmonitor.hu szerint. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban ismertette, hogy az április 30-áig tartó kilakoltatási moratórium mellett széles tömegek számára teszik elérhetővé az árfolyamgátat: a rendszerbe azok is beléphetnek majd, akiknek 90 napon túli tartozásuk van.

Az MNB a nem fizető devizahitel-állomány méretét is kockázatosnak ítélte, hiszen a deviza alapú jelzáloghitelek nagyarányú bedőlése a bankrendszert is magával ránthatja.

A késedelmes fizetők esetében a kormánypártok ezért reálisnak tartják, hogy a bank adómentesen elengedje az adósság egy részét, úgy, hogy a hitel fennmaradó része a fedezetük szolgáló ingatlan értékének legfeljebb 95 százaléka lehet; cserébe az állam kezességet vállal a gyűjtőszámlára – mondta el korábban Rogán. A gyűjtőszámlán a kedvező, rögzített árfolyamok és a piaci árfolyam közötti különbözetből származó adósság gyűlne, amelynek kamattörlesztését a bank és az állam vállalja át.

Az árfolyamgát megnyitása sok családnak segítség, de a kormány is csak átmeneti megoldásként tekint rá a Kúria jogegységi döntéséig – nyilatkozta a Bloombergnek Varga Mihály. A Kúria a devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggő perekről és ítéletekről készült felmérést követően dönthet az eljárás indításáról.

A jegybanki jelentés az orvosságot a kis- és középvállalkozói szektor hitelezésében látja, többek között a már sikeres Növekedési Hitelprogram folytatásában, mert ezzel lehetne tovább stabilizálni a gazdaság helyzetét, és növelni a befektetői bizalmat. Ezzel kapcsolatban komoly sikert könyvelhetett el a kormány: a magyar gazdaságba és a gazdaságpolitikába vetett bizalom egyik komoly indikátora, hogy Magyarország nemrég egy sikeres devizakötvény-kibocsátással tért vissza a nemzetközi tőkepiacra – írták a Capital Economics londoni elemzői.

Orbán Viktor miniszterelnök pedig szerdán arról beszélt, hogy Magyarország jobban teljesít az uniós átlagnál, hiszen amellett, hogy 3 százalék alatt tudtuk tartani a költségvetési hiányt, Magyarország benne van abban az öt országban, amely csökkenteni tudja az államadósságát.

A Nemzeti Bank stabilitási jelentése szerint a legnagyobb kockázat a háztartások devizában való eladósodottsága. Bár jelentősen csökkent a deviza alapú jelzáloghitel állomány, a megmaradt félmillió szerződés még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, az adósok jövedelmének jelentős részét pedig felemészti a törlesztőrészlet. A természetes fedezet hiánya miatt ők jelentős árfolyamkockázatot is viselnek, aminek kezelése valamennyi szereplő érdeke.

A kormány az önkormányzatok mintegy 1200 milliárd forintos adósságának átvállalásával jelentősen csökkentette a devizakitettség veszélyét. Ezzel a megoldással jól jártak a bankok is – hiszen így hozzájutnak a veszni vélt pénzükhöz – a döntés a devizahiteleseket is erőpozícióba is hozhatja a bankok tárgyalóasztalánál. Korábban a bíróságok nem fogadták be a devizahiteleket mint hibás termékeket feltüntető kereseteket, mostanában viszont sorra születtek az egyoldalú szerződések megsemmisítéséről határozó ítéletek.