Ez nagyot segítene a devizahiteleseken

Családi csődvédelmet és kamatplafont vezetne be, az árfolyamgátat pedig átalakítaná a jegybank igazgatója.

Az MNB a nem fizető devizahitel-állomány méretét is kockázatosnak ítélte, hiszen a deviza alapú jelzáloghitelek nagyarányú bedőlése a bankrendszert is magával ránthatja.

A késedelmes fizetők esetében a kormánypártok ezért reálisnak tartják, hogy a bank adómentesen elengedje az adósság egy részét, úgy, hogy a hitel fennmaradó része a fedezetük szolgáló ingatlan értékének legfeljebb 95 százaléka lehet; cserébe az állam kezességet vállal a gyűjtőszámlára – mondta el korábban Rogán. A gyűjtőszámlán a kedvező, rögzített árfolyamok és a piaci árfolyam közötti különbözetből származó adósság gyűlne, amelynek kamattörlesztését a bank és az állam vállalja át.

Az árfolyamgát megnyitása sok családnak segítség, de a kormány is csak átmeneti megoldásként tekint rá a Kúria jogegységi döntéséig – nyilatkozta a Bloombergnek Varga Mihály. A Kúria a devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggő perekről és ítéletekről készült felmérést követően dönthet az eljárás indításáról.

A jegybanki jelentés az orvosságot a kis- és középvállalkozói szektor hitelezésében látja, többek között a már sikeres Növekedési Hitelprogram folytatásában, mert ezzel lehetne tovább stabilizálni a gazdaság helyzetét, és növelni a befektetői bizalmat. Ezzel kapcsolatban komoly sikert könyvelhetett el a kormány: a magyar gazdaságba és a gazdaságpolitikába vetett bizalom egyik komoly indikátora, hogy Magyarország nemrég egy sikeres devizakötvény-kibocsátással tért vissza a nemzetközi tőkepiacra – írták a Capital Economics londoni elemzői.

Orbán Viktor miniszterelnök pedig szerdán arról beszélt, hogy Magyarország jobban teljesít az uniós átlagnál, hiszen amellett, hogy 3 százalék alatt tudtuk tartani a költségvetési hiányt, Magyarország benne van abban az öt országban, amely csökkenteni tudja az államadósságát.

A Nemzeti Bank stabilitási jelentése szerint a legnagyobb kockázat a háztartások devizában való eladósodottsága. Bár jelentősen csökkent a deviza alapú jelzáloghitel állomány, a megmaradt félmillió szerződés még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, az adósok jövedelmének jelentős részét pedig felemészti a törlesztőrészlet. A természetes fedezet hiánya miatt ők jelentős árfolyamkockázatot is viselnek, aminek kezelése valamennyi szereplő érdeke.

A kormány az önkormányzatok mintegy 1200 milliárd forintos adósságának átvállalásával jelentősen csökkentette a devizakitettség veszélyét. Ezzel a megoldással jól jártak a bankok is – hiszen így hozzájutnak a veszni vélt pénzükhöz – a döntés a devizahiteleseket is erőpozícióba is hozhatja a bankok tárgyalóasztalánál. Korábban a bíróságok nem fogadták be a devizahiteleket mint hibás termékeket feltüntető kereseteket, mostanában viszont sorra születtek az egyoldalú szerződések megsemmisítéséről határozó ítéletek.