A lap hétfői cikkében közölt interjúban elmondta: a biztonságos finanszírozás másik meghatározó tényezője a belföldi befektetők aktív és meghatározó szerepe volt, akik összességében a nettó finanszírozási igényt meghaladó mértékben növelték állampapír- és hitelállományukat. Ennek hatására várhatóan csaknem 6 százalékponttal javul, azaz 38 százalék körüli szintre emelkedik részarányuk az adósság finanszírozásában.
Igazi áttörést – az ország megítélésében bekövetkező lényeges pozitív változást – azonban a magyar államadósság minősítésének javítása tudna előidézni, ha ismét a befektetésre ajánlott kategóriába sorolnák Magyarország adósságát a legnagyobb hitelminősítő intézetek – mutatott rá.
Borbély László András a lapnak beszélt arról is, hogy a devizakitettségtől az óvatosság elvét szem előtt tartva a legegyszerűbben és a legbiztonságosabban úgy lehet megszabadulni, ha első körben a devizaadósság aránya mérséklődik.
Ez a legkönnyebben úgy érhető el, hogy a lejáró devizaadósságot devizában, a lejáró forintadósságot forintban újítják meg, a nettó finanszírozási igényt (amennyivel adott évben megnő az adósság) pedig forintból finanszírozzák.
A magyar adósságkezelő ezt az elvet alkalmazta 1997 és 2004 között, abban az időszakban 41-ről 25 százalékra csökkent a devizaadósság részaránya. Ha ennél gyorsabb forintosítás a cél, érdemes a belföldi befektetők megtakarítási lehetőségeit figyelembe véve meghatározni annak mértékét, hiszen a külföldiek kezében már így nagyon sok, 5000 milliárd forint körüli állampapír-állomány van – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes.
