A nonprofit közműszolgáltatás a cél

Cséfalvay az OECD Magyarországról szóló országtanulmányát ismertette.

Az államtitkár szerint az energiaáraknál azt is figyelembe kell venni, hogy azok Magyarországon az egyik legmagasabb szinten voltak európai összehasonlításban.

Az OECD jelentése szerint bár Magyarországon jelentős költségvetési konszolidáció ment végbe, és az országban beindult a gazdasági növekedés, a potenciális növekedés nagyon alacsony és a munkavállalók helyzete is gyenge.

Az adórendszer elnyerte végleges formáját

Robert Ford, az OECD gazdaságpolitikai igazgatóságának országtanulmányokkal foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a különadókat fokozatosan ki kellene vezetni, így egyszerűsödne az adórendszer, valamint a plázastopot is át kellene gondolni.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: 2013-ban nemcsak a gazdasági növekedés indult be, hanem annak bázisa is kiszélesedett az exporttól, a beruházások és a magánfogyasztás felé, aminek nagy jelentősége van. Úgy vélte, a magyar adórendszer konszolidációja befejeződött, az adórendszer elnyerte végleges formáját, legfeljebb kisebb finomításokra van szükség.

Az államtitkár arra reagálva, hogy az OECD ingatlan-, örökösödési, valamint vagyonadó bevezetésének megfontolását javasolta, ugyancsak hangsúlyozta: az adórendszer átalakítása befejeződött. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon magas a családiház-tulajdon, így az ingatlanadó kivetése az alacsony jövedelműeket – akiknek adott esetben az ingatlanuk az egyetlen vagyontárgyuk – is hátrányosan érintené, ezért „nincs most tere egy ilyen adónak”.

A különadók kezdetben, 2010–2011-ben közvetlen adók voltak, majd ezeket olyan adók váltották fel, amelyek már a fogyasztásra épültek; ezeknek komoly szerepük van a költségvetési egyensúly megtartásában – fűzte hozzá.

Cséfalvay Zoltán elmondta: az OECD javaslataként felmerült még az energia-, illetve a környezeti adók lehetősége, de ezeknek sincs nagy terük, mivel ezen adók Magyarországon most is az OECD-átlag felett vannak.

A plázastoppal kapcsolatban kifejtette: vannak olyan intézkedései a kormánynak – ilyen a plázastop és a dohánykereskedelmi rendszer átalakítása –, amelyek nemcsak gazdasági szempontból fontosak, hanem bizonyos negatív externáliák kezelését is szolgálják, vagyis egészségügyi vagy környezetvédelmi megfontolások állnak mögöttük.

Alvaro Pina az OECD jelentésére hivatkozva elmondta: a versenytörvény bizonyos korlátozásokkal terhelődött az utóbbi időszakban. Úgy vélte, a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatásánál haladás történt a kockázati tőke területén, de a hitelek elérhetőségénél növelni kell az átláthatóságot, emellett meg kell tiltani a bankok egyoldalú szerződésmódosítását, és fel kell gyorsítani a csőd- és felszámolási eljárásokat, hogy a cégek új esélyeket kaphassanak.

Kérdésre válaszolva az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a devizahitelesek problémájára megoldást jelentő, a kormány által kidolgozott lépések egyre jobban segítenek a célcsoporton, de ezen még tovább lehetne javítani.

Cséfalvay Zoltán szerint a kormány eddigi intézkedései sok devizahitelesnek segítettek, a kkv-k és a háztartások adminisztrációs terhei pedig csökkentek a Magyary-programnak (a kormány közigazgatás-fejlesztési stratégiája) köszönhetően, amelyet folytatni tervez a kormány.

A kormány az adórendszer és az intézményi, szabályozási reformok mellett a közigazgatást és a munkaerőpiacot is átalakította – mondta el Cséfalvay Zoltán.

Az OECD-nek a munka világával kapcsolatos megállapításaira reagálva kifejtette: a kormány szerint a regionális minimálbér helyett a vállalkozási zónák jelentenének megoldást. Úgy vélte, a magyar minimálbér európai, de még régiós összevetésben is alacsonynak mondható, nem lenne érdemes tovább differenciálni.

A beruházásokról Cséfalvay Zoltán elmondta: a magyar beruházási ráta nem kisebb, mint az európai uniós átlag, ugyanakkor további lépéseket kell tenni ennek növelése érdekében.