Az államháztartás központi alrendszerének 2013. évi hiánya 929,2 milliárd forint volt, az adat megegyezik az előzetesen közölttel. A központi költségvetés december végi pénzforgalmi adatai a kormány várakozásainál is kedvezőbben alakultak, így az előzetes pénzforgalmi bevételi és kiadási adatok alátámasztják, hogy teljesül a GDP 3 százaléka alatti, uniós módszertan szerinti hiánycél – közölte ismételten a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már január 3-án sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a várakozásoknál kedvezőbb, 929,2 milliárd forint lesz a büdzsé hiánya, mintegy 200 milliárd forinttal alacsonyabb a költségvetési törvényben szereplő deficitnél. Hozzátette, hogy ennek alapján a GDP-arányos hiány legfeljebb 2,7 százalék, kedvező esetben akár 2,3 százalék is lehet.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták a 2013. évet.
Az európai uniós módszertan szerinti tavalyi hiány mértékére előzetes számítások vannak, a takarékszövetkezeti forrásjuttatás elszámolásáról az Európai Unió statisztikai szervével még nem záródtak le az egyeztetések. Az egyeztetéstől függően – az előzetes számítások szerint – a hiány a GDP 2,3-2,7 százaléka körül alakult – válaszolta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára a tárca szerdai online tájékoztatóján.
Az NGM helyettes államtitkára kiemelte: a hivatalos tényadatot március 31-én közlik a magyar szervek az Eurostattal. Arra a kérdésre, hogy a múlt heti magyar-orosz, miniszterelnöki-elnöki találkozón felmerült-e a Dunaferr helyzete, azt válaszolta: Orbán Viktor moszkvai tárgyalásán Vlagyimir Putyinnal áttekintették a magyar-orosz gazdasági együttműködés számos elemét. Szóba került természetesen a Dunaferr is, a kormány megerősítette eddigi álláspontját, mely szerint Magyarország érdeke, hogy a dunaújvárosi vasmű hosszú távon megélhetést és munkát adjon a térségben élőknek – tette hozzá.
A megbeszélések februárban folytatódhatnak, amikor a Vnyesekonombank képviselői Magyarországra látogatnak – közölte Banai Péter Benő. Arra a kérdésre, készültek-e már számítások arról, hogy a paksi atomerőmű-beruházáshoz felvett hitel hogyan befolyásolja az államadósság pályáját azt írta: „A beruházás pénzügyi feltételeiről még nem született megállapodás a két fél között, a döntés után tudjuk tájékoztatni a nyilvánosságot erről a kérdésről.
A kormány célja, hogy olyan megállapodást kössön, mellyel kedvező finanszírozási feltételek mellett valósul meg az Alaptörvényben lefektetett államadósság csökkentés”. Egy másik kérdés kapcsán Banai Péter Benő közölte: a kormány decemberben teljesített két jelentős – egyszeri jellegű – kifizetést: a takarékszövetkezeti rendszer részére 135 milliárd forintot, a Mol Nyrt. részére 35 milliárd forintot utalt át.
Széles körű egyetértés van abban, hogy jó év vár a magyar gazdaságra. Ahogy jöttek a kedvező adatok, az elemzők úgy javították várakozásaikat. Már külföldön sem tartják érvénytelennek a magyar kormány gazdaságpolitikájának az eredményeit. Ragadós a példa, az Orbán-kabinet lépései egyre több uniós tagállamba szivárognak át. Nemrégiben például görög tisztviselők jártak hazánkban, hogy tanulmányozzák a magyar modellt.
