Egyre ritkábban kerülik el a végrehajtást a nehéz anyagi helyzetben lévő családok – erre utalnak a hivatalos adatok. Mint a Magyar Nemzet megtudta, tavaly összesen 550 ezer esetben terelték a hitelezők jogi útra késlekedő adósaik ügyét. A pénzükre váró cégek, szervezetek, magánszemélyek a közjegyzőknél kezdeményezték a tartozások beszedésének megkezdéséhez szükséges irat, az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását. Ilyen dokumentumot – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének közlése szerint – a közműcégek számos ügyfele kaphatott tavaly is.
– Az eljárások közel felét általában a gáz-, a villany- és a vízszolgáltatást nyújtó, valamint a szemétszállítást végző cégek indítják – mondta a lap érdeklődésére Tóth Ádám. Hozzátette: másoknak a kiegyenlítetlen telefonszámla, esetleg a parkolási bírság miatt postáztak fizetési meghagyást, némelyek ügyében pedig a pénzügyi szolgáltatók indítottak eljárást.
A különféle tartozások kifizetéséért kezdeményezett jogi folyamat rendszerint azzal kezdődik, hogy a hitelező fizetési felszólítást küld adósának, s ha ez nem hoz eredményt, a pénzére váró cég vagy magánszemély a közjegyzőhöz fordulhat. Amennyiben a hivatalos személy megalapozottnak találja az igényt, kiállítja a fizetési meghagyást. Ha a hitelező ezután sem kapja meg a pénzét, ismét a közjegyzőhöz fordulhat, immár azt kérve: a szakember készítse el a végrehajtás megkezdéséhez szükséges iratot. Az ügy ezután a végrehajtó előtt folytatódik, aki különféle intézkedésekkel – végső soron akár a bajba került adós otthonának elárverezésével – hajthatja be az adósságot.
Az utóbbi időkben a végrehajtáshoz szükséges iratok kiállításánál következett be nagy változás. Az adatok szerint 2011-ben az ügyek több mint fele megakadt a közjegyzők előtt: az adós részletekben vagy egy összegben fizetett, esetleg haladékot kapott, vagyis nem volt szükség a végrehajtóra. A következő évben, 2012-ben az arány jelentősen módosult: ekkor már csupán az esetek harmada rendeződött a korai fázisban, s az ügyek kétharmada a végrehajtók előtt kötött ki. Tavaly az arány tovább romlott, így a követelések háromnegyedében kérték végrehajtás megindítását a hitelezők.
– A lakosság bizonyos része minden tartalékát felhasználta, többek jövedelme némelykor otthonuk fenntartási költségeire sem elegendő – ismertette a tapasztalatokat Tóth Ádám. A kamarai elnök hozzátette: az érintettek legtöbbje fizetni szeretne, általában az esetek egy-két százalékában fordul csak elő, hogy az adós szándékosan nem egyenlíti ki tartozását. – Számos alkalommal a devizahitel törlesztőrészleteinek megemelkedése okozza az anyagi nehézségeket – magyarázta a közjegyzők első embere.
A hétfői Magyar Nemzetben olvashatja tovább a cikket.
