A kormányváltás előtti utolsó év novemberében 1 millió 727 ezer nő dolgozott – ismertette az MTI-vel a miniszteri biztos. Kiemelte azt is, hogy az 1990-es évek legelején volt utoljára 1,8 milliónál több női foglalkoztatott Magyarországon. A nők esetében kisebb a külföldi munkavállalók és a közfoglalkoztatottak aránya, mint a férfiaknál – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska. Elmondta: a KSH munkaerő-piaci felmérése szerint a százezres növekedésből 13 ezer a külföldön munkát vállalt nő, a közmunkában foglalkoztatottak számának bővülése 18 ezer, tehát a munkába álló nők kétharmada az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el.
A 2009 és 2012 közötti időszakban a női foglalkoztatási ráta javulása az EU 28 országa közül a harmadik legnagyobb volt Magyarországon, Málta és Németország után. A létszám bővülését tekintve pedig 2012-ben a negyedik helyen állt az ország – közölte a miniszteri biztos. Hozzátette ugyanakkor azt is: a fejlődés ellenére is csak az uniós rangsor második felében van a női foglalkoztatás tekintetében Magyarország, mert nagyon alacsony foglalkoztatási szintről indult, 2009-ben még csak három mediterrán országot előzött meg.
A gyed extrával kapcsolatban, ami kalkulátorral is könnyedén kiszámolható, hangsúlyozta: csak néhány hét telt el a jogszabály hatályba lépése óta, így statisztika még nincs, de a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszatérésével foglalkozó civil szervezetek azt jelezték, hogy komoly érdeklődést tapasztalnak, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) irodáiba is egyre többen mennek be, hogy a gyed extráról érdeklődjenek.
Szalai Piroska rámutatott, hogy az új munka törvénykönyve is tartalmaz elbocsátási védelmet a gyermek hároméves koráig. Ha az anya vagy apa gyed mellett dolgozik, az elbocsátási védelem azt jelenti, hogy rendes elbocsátással nem lehet neki felmondani. Rendkívüli felmondásra van csak lehetőség, ami csak extrém, nagyon különleges esetekben történhet meg.
A miniszteri biztos utalt arra, a munkáltatóknak korábban gondot okozott az, hogy a visszatérő anyák szerettek volna rugalmasabb munkakörökben dolgozni, ami a munkaadóknak pluszköltséget jelentett, illetve nagyon hosszú volt az a három vagy több év, amíg az anyák távol voltak. Az első problémára a munkahelyvédelmi akció kisgyermekes kedvezménye jelent megoldást, a másikra a gyed extra – közölte.
A munkavállalók oldaláról a visszatérés egyik legnagyobb gátja volt, hogy ha a szülő vissza akart menni dolgozni a gyermek hároméves kora előtt, akkor le kellett mondania a gyedről, ezt feloldotta a gyed extra keretében a kormány – emelte ki Szalai Piroska.
Az NGM korábbi közlése szerint könnyebb lesz a dolga azoknak a nőknek is, akik közel állnak a 40 év szolgálati jogviszony megszerzéséhez. A most életre hívott Nők 40 program lényege az, hogy maximum egy évig, 10 hónap időtartamra a bruttó bér és járulékok 100 százalékával támogatják a munkaadókat. Fontos kiemelni még, hogy a 60. életévüket betöltött álláskereső nők jogosultsági idejükre való tekintet nélkül léphetnek be ezután a programba, az 55. életévüket betöltött nők esetében pedig legalább 37 év jogosultsági idő szükséges. Az érintetteknek mindkét esetben – közvetlenül a támogatás előtt – legalább 1 hónapja nyilvántartott álláskeresői státusszal kell rendelkezniük.
Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára a munkahelyvédelmi akciót ismertető sajtótájékoztatóján arról beszélt január 23-án, hogy azokat a munkáltatókat célozták meg, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalói csoportokat foglalkoztatják. Hozzátette, hogy ezen csoportok a 15–24 évesek, az 55 év felettiek, valamint a 25–34 év közötti, gyermekvállalás után a munkába visszatérő nők.
