A turizmus a gazdaság egyik húzóágazatává vált

Magyarország európai uniós csatlakozása óta 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba.

Horváth Viktória hozzátette: a tíz év alatt mintegy 1360 projekt kapott támogatást. Szavai szerint a magyar turizmus képe sokat változott az elmúlt tíz évben, ugyanakkor nehéz az uniós tagság hatásait vizsgálni, mert a csatlakozás utáni időszakra esett a gazdasági-pénzügyi világválság, ami erőteljesen befolyásolta az utazási piacot.

Hangsúlyozta: az első Széchenyi-terv volt az a kezdő lépés, amellyel az ország felkerülhetett a turizmus európai és világtérképére. 2001-ben és 2002-ben 40 milliárd forint hazai költségvetési forrás áramlott az ágazatba, csaknem 2000 projekt kapott kisebb-nagyobb támogatást. A Széchenyi-tervnek egyik fő eredménye az volt, hogy a szakmában és a döntéshozókban egyaránt tudatosította: a magyar turizmus megfelelő támogatás mellett a nemzetközi turisztikai piac élmezőnyébe kerülhet és a magyar gazdaság egyik húzóágazatává válhat.

Emlékeztetett arra, hogy a tíz év alatt támogatott projektek között voltak nagy kastély- és fürdőfejlesztések, kisebb szolgáltatásfejlesztések, illetve szálláshelyfejlesztések, de a turizmus helyi szervezetei, a turisztikai desztináció menedzsment (tdm-) szervezetek is kaptak támogatást. Közlése szerint a támogatásokkal 500 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg az országban.

Horváth Viktória ismertetése szerint 2007 és 2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázatra jutott 43,7 milliárd forint. A tdm-szervezetek csaknem 6 milliárd forintot kaptak.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy mind a városfejlesztés, mind az egészségturizmus, a kulturális és vallási turizmus, mind pedig az ökoturizmus területén születtek kiemelt fejlesztések. Példaként említette a Városligeti Műjégpálya és környezete fejlesztését, amely 3,3 milliárd forintba került, a Pannonhalmi Bencés Főapátság hasonló összeggel megvalósult turisztikai fejlesztéseit, a Balatonfüred reformkori városközpontjának mintegy 2 milliárd forint támogatással történt megújítását, illetve a hajdúszoboszlói és a zalakarosi fürdő jelentős fejlesztéseit.

Kitért arra, hogy a schengeni övezethez csatlakozás több szempontból is hasznos a turizmusnak. Egyrészt jelentősen megkönnyítette az övezethez tartozó országokból a beutazást Magyarországra, másrészt a schengeni országok egységes vízumpolitikája és díjszabása egységessé és átláthatóbbá tette a beutazást az övezeten kívüli országokból. Az EU-hoz tartozás általánosságban is a biztonság, a stabilitás képét erősíti, ami a turizmusban alapvető fontosságú – tette hozzá.

Horváth Viktória szerint a szálláshelykínálat átalakulása és magasabb minőségi kategóriája egyértelműen az uniós forrásoknak köszönhető: a négycsillagos szállodák aránya az összes szállodán belül 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta.

Szintén a csatlakozáshoz köthető az olyan programokban való részvétel, mint az Európa kulturális fővárosa vagy a Kiváló európai desztinációk – fűzte hozzá. Ismertetése szerint az elmúlt tíz évben Magyarországon a vendégszám 40 százalékkal, 6,3 millióról 8,8 millióra, a vendégéjszakaszám 23 százalékkal, 18,6 millióról 22,8 millióra nőtt. A szálláshelyek bevételei 78 százalékkal, 167 milliárdról 297 milliárd forintra nőttek 2003 és 2013 között.

Horváth Viktória rámutatott: az elmúlt tíz év során a beutazó turizmus szerkezete átalakult: a hagyományos, nyugati küldő piacok súlya csökkent, míg a közeli országoké – Csehország, Románia, Lengyelország, Szlovákia, és közöttük különösen Oroszországé – nőtt.

Az átlagos szállodai szobaár 2003-ban 11 239 forint volt, 2013-ban pedig 15 180 forint, ami a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából kívánatosnál szerényebb növekedés, így ezen a területen van még mozgástér. A beutazó turizmus szerkezetére és az árakra is igaz, hogy ezek alakulásához sokkal inkább a válságnak volt köze, semmint az uniós csatlakozásnak – jegyezte meg.

A szobakapacitás-kihasználtság viszont sokat javult tíz év alatt, a kereskedelmi szálláshelyeken 36,1 százalékról 42,1 százalékra, ezen belül a szállodákban 43,7 százalékról 49,8 százalékra.

Az államtitkár szólt arról, hogy az EU-val való viták alól a turizmus sem kivétel: a cafeteria-szabályozással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a SZÉP-kártyát is érinti. „Az unió a kártya kibocsátási feltételrendszerét túl szigorúnak, diszkriminatívnak tartja, mi viszont szükségesnek gondoljuk ezt a szigort, mivel az emberek pénzét így látjuk biztonságban” – mondta Horváth Viktória. Nagy részben a SZÉP-kártyának köszönhetően a belföldi turizmus tavaly az egész EU-ban egyedülálló – a bevételeket tekintve csaknem 10 százalékos – növekedést produkált, vagyis a rendszer beváltotta a várakozásokat, ezért nem is kívánunk változtatni rajta – fogalmazott.

Mindezzel együtt ezeknek a vitáknak a jelentősége eltörpül a tagság előnyeihez képest – összegezte a turizmusért felelős helyettes államtitkár.