A miniszter kiemelte: Magyarország rendelkezik azokkal a kapacitásokkal és lehetőségekkel, hogy az innováció területén is központi szerepe legyen. Szerinte ehhez a gazdaságpolitika oldaláról két dologra van szükség: fenn kell tartani a stabilitást a gazdasági teljesítményben, és élénkíteni kell a megindult gazdasági növekedést.
A kormány célja, hogy a 2018-ig tartó kormányzati ciklus végéig 20, az évtized végéig pedig legalább 30 világszínvonalú innovációs központ működjön Magyarországon – mondta Varga. Kifejtette, a gazdasági növekedés és a vállalkozások versenyképességének javítása nem képzelhető el az innováció és a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása nélkül, ezért a következő időszakban a kormány ösztönözi szeretné, hogy a termeléshez magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek kapcsolódjanak.
Hozzátette, bár még nem állt fel az új kormány, s a kabinet programjának elkészítése a miniszterektől függ majd, az innováció területén már körvonalazódnak az irányok. Elmondta, az utóbbi években életbe léptetett vállalati adókedvezményeket megtartják, és „ha a költségvetési mozgástér erre lehetőséget ad”, akkor tovább mérséklik a terheket. Ezenkívül szeretnék folytatni az adminisztratív terhek csökkentését célzó programokat, tovább gyorsítani a cégbejegyzést, valamint a finanszírozási lehetőségeken is szeretnének javítani.
Varga elmondta: bíznak benne, hogy az élénkülő gazdaság a kereskedelmi banki szektorban is segíti a hitelezés bővülését, de a kormány olyan szabálymódosításokra is készül, amelyek ezt ösztönzik. A nemzetgazdasági miniszter szerint egy olyan iparstratégiát kell kidolgozni, ami a járműiparnak való kitettséget csökkenti, ezért ki kell választani néhány területet, és a forrásokat erre kell összpontosítani. Példaként említette az elektronikai ipart, a logisztikát, az egészségipart és a turizmust, valamint a védelmi és élelmiszeripart.
Varga kiemelte az elektromobilitás támogatásának fontosságát, és emlékeztetett arra, hogy a kormány a Jedlik Ányos program keretében szeretné ösztönözni az elektromos eszközök fejlesztését és használatát, elsősorban a közlekedésben. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a kormány struktúraváltásra készül az innováció területén, és ebben a következő hónapokban szerepe lesz egy olyan tanácsnak, amely a fejlesztéseket ernyőszervezetként fogja össze.
Jó esélyünk van, hogy lehívjuk
a teljes összeget
Míg a 2007–2013 közötti európai uniós fejlesztési időszakban az unós források mindössze 16 százalékát fordították közvetlenül gazdaságfejlesztésre, a 2014–2020-asban már 60 százalékát, több mint 4000 milliárd forintot. Az elsődleges irány a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és munkaerő-piaci programok támogatása lesz – közölte.
Elmondta, hogy 2014–2020 között összesen 700 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre a K+F-re, s a pénz elosztásánál figyelembe kell venni a versenyképességi szempontokat. Cél az is, hogy összehangolják az egyetemi, akadémiai és vállalati kutatásokat, s 2020-ig 40 százalékkal növeljék a kutatói létszámot.
Varga hangsúlyozta, hogy a gazdasági eredményekhez nem elég a tudás, az ötlet és a szorgalom: ennél több kell, a találmányban, ötletben meglévő tudást hasznosítani is kell. Kitért arra is, hogy 2008–2014 között a magyar gazdaságpolitikának a válságkezelésre kellett koncentrálnia, mára azonban eredményes volt a gazdasági szerkezetváltás, és a magyar gazdaság kezdi visszanyerni vitalitását.
Emlékeztetett arra, hogy a bruttó hazai termék az idei első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt, amivel Magyarország Románia és Lengyelország után a harmadik legjobb eredmény érte el az uniós tagállamok között. A kormánynak fontos partnere az innovációs szövetség, a kabinet a jövőben is nyitott arra, hogy a következő éveket meghatározó prioritásokat az ágazati érdekképviseletekkel, szövetségekkel egyeztesse – emelte ki Varga.
