– Abból kell kiindulni, hogy a Kúria jogegységi döntése a bankok egyoldalú kamatemelésével kapcsolatosan nem mondta ki egyértelműen azok tisztességtelenségét. A legfelsőbb bírói fórum csupán támpontokat adott arra vonatkozóan, hogy mi tisztességtelen, és mi nem – nyilatkozta lapunknak a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, ezért megvan az elméleti lehetősége annak, hogy a bankok bizonyítani tudják: a Kúria döntése után is jogosan emeltek a deviza- vagy éppen a forinthitelek kamatán, ám ennek a gyakorlatban kicsi az esélye. Annak azonban nagyobb, hogy az új törvény értelmében szinte minden ilyen lépés tisztességtelennek számít. A bankok ugyanis csak úgy tudnak jogosan kamatot emelni, ha megfelelnek egyszerre hét feltételnek, és ez kevésbé valószínű.
Melyek is ezek a feltételek? A devizahitelesekről szóló új törvény kimondta, hogy csak abban az esetben tekinthető tisztességesnek az egyoldalú kamatemelés, ha az egyértelmű, illetve könnyen áttekinthető, valamint érthető a szerződésmódosítás megfogalmazása; tételesen tartalmazza az emelés indokaként megnevezett okokat. Továbbá a bank nem befolyásolhatja a kamatemelésre ható tényezőket, ezeknek valóban meg kell magyarázniuk az emelkedést, illetve annak mértékét. Végül lehetővé teszi a szerződésből való kilépés lehetőségét az ügyfélnek, illetve a szerződésben azt is rögzíti, hogy a kamatot befolyásoló tényezőknek az ügyfél számára kedvező változása esetén a kamat csökkentése következik be.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
