Mihályi László közölte: a magyar pálinkaexport becslések szerint az éves előállított pálinkamennyiség 2-3 százaléka lehet. A kivitel növeléséhez azonban a mostaninál átfogóbb marketingtevékenységre van szükség. Mindezt önerőből a pálinkát előállítók nem tudják finanszírozni, ehhez állami segítségre van szükség, a marketingköltségek ugyanis forintban elérhetik a milliárdos nagyságrendet – tette hozzá.
Minderről a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke azon a rendezvényen beszélt, amelyen átvehették oklevelüket a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Kara által 2012-ben indított, diplomával elismert pálinkamester képzését elsőként elvégzők. Szombaton a fővárosban a MOM Kulturális Központban 54-en vehették át diplomájukat.
Kasza Gyula egyetemi docens, a képzés vezetője az MTI-nek elmondta: olyanok vehettek részt a négy féléves képzésen, akiknek már volt diplomájuk. Így a szakirányú képzettséggel rendelkezők diplomás pálinkamester szakmérnökök lettek, míg azok, akiknek volt ugyan diplomájuk, de nem szakirányú, pálinkamester szaktanácsadói oklevelet kaptak.
A diplomát kapott pálinkamestereket többen is levélben köszöntötték, köztük Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.
Fazekas Sándor azt emelte ki: az élelmiszer-tudomány hosszú távra határozza meg a magyar vidék és agrárium jövőjét. „Hazánk akkor erős, amikor jól képzett gyakorlati ismeretekkel felvértezett szakemberek dolgoznak minden ágazatban.” A miniszter szerint a pálinka jó példa arra, hogyan lehetnek a magyar hagyományok a jelenkor elvárásai mellett is versenyképesek. „A pálinka nemzeti italunk, a magyarság kulturális örökségének része, megóvása ezért közös nemzeti felelősségünk.”
Font Sándor pedig valódi sikertörténetnek nevezte a hazai felsőoktatásban, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem elindította a pálinkamester szakmérnökök és szaktanácsadók képzését.
