Lázár János azzal kapcsolatban, hogy a terület a Miniszterelnökséghez került, elmondta: a Miniszterelnökségen elismerik azt a munkát – és annak eredményeit –, ami az elmúlt négy évben ezen a területen a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) folyt, de a magyar vidéki társadalom szempontjából a most következő hét év kiemelt jelentőségű lesz.
– Orbán Viktor miniszterelnök július 5-én, a Magosz tisztújító közgyűlésén beszélt arról, hogy terveik szerint a 150 ezer eurónál magasabb támogatásokat nem utalják át a nagyüzemeknek, hanem ezeket az összegeket vidékfejlesztési célokra csoportosítják át. Így a földalapú támogatások egy meghatározott részét a nagybirtokosok helyett a kis- és közepes gazdaságok kaphatják majd meg.
– A Magyarországra jutó uniós agrártámogatások 1,9 milliárd euróval (587 milliárd forinttal) nőnek a 2014 és 2020 közötti időszakban, ezen belül elsősorban a közvetlen támogatások összege emelkedik – hangsúlyozta az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerdán egy ceglédi rendezvényen.
Több mint ezermilliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztések elősegítésére, a vidéki társadalom felzárkóztatására, integrációjára, az esélyegyenlőség megteremtésére, valamint a különböző gazdasági lehetőségek kihasználására. Nem mindegy, hogy ez a jelentős forrás miként kerül elosztásra, azt széles körben kell hozzáférhetővé tenni – húzta alá Lázár János.
A miniszter utalt arra, hogy az előző uniós költségvetési ciklusban a vidéken felhasználható fejlesztési forrásokhoz csak kevesen juthattak hozzá a forráskoncentráció miatt. Ezen kívánnak most változtatni. Ez volt a fő oka annak, hogy a miniszterelnök úgy döntött, hogy ezt a területet közvetlenül szeretné felügyelni a Miniszterelnökséget vezető miniszter segítségével. „Távol szeretné tartani a különböző nagyüzemi lobbikat e forrás felhasználásától, amiben nem voltunk sikeresek az elmúlt hét esztendőben” – fűzte hozzá.
Lázár János úgy vélekedett: „Ez az utolsó lehetőség arra, hogy a vidéken zajló nagyon negatív társadalmi folyamatokban ezeket a forrásokat az eddigieknél igazságosabban, méltányosabban, jobban, hatékonyabban lehessen felhasználni.”
A miniszter szerint ok-okozati összefüggés van a hátrányos helyzetű vidéki településeken és térségekben zajló negatív folyamatok és a korábban lezajlott forráskoncentráció között. A miniszter jelezte: éppen a felzárkózás segítése érdekében más forrásból – például az operatív programokon keresztül is segíteni kívánják a vidék fejlődését. Ez utóbbira az élelmiszeripar fejlesztését szolgáló 200-300 milliárd forintos forrást említette.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára többek között arról beszélt, hogy saját elképzelései egybeesnek a kormányzati szándékokkal, a vidék iránti nagyfokú elkötelezettséggel. Magyarország gerince a vidék, a vidék gerince a mezőgazdaság, a mezőgazdaság gerince pedig a kis- és közepes vállalkozásokban lelhető fel – mondta.
A vidékfejlesztési forrásokat oda kell eljuttatni, ahol a legnagyobb szükség van rá – húzta alá. Ezért új eljárásrendet alakítanak ki a Miniszterelnökségen a forrásokhoz való hatékony hozzáférés érdekében. Szakítanak a bürokráciával, és hatékony, gyors, átlátható és átjárható rendszert építenek ki, amelynek legfontosabb célja a munkahelyteremtés és a versenyképesség növelése.
Mindennek a megvalósításához pedig megfelelő feltételeket biztosít, hogy a fejlesztési források egy helyen, a Miniszterelnökségen kaptak helyet. Megemlítette: a vidékfejlesztési államtitkárság vidékre, Kecskemétre való költöztetését „január 1-jétől kívánjuk kivitelezni”, jelenleg is zajlanak az ez irányú felmérések. Hozzátette: ez a lépés szimbolikus jelentőségű is, mivel a döntéshozatal közelebb kerül azokhoz, akiket szolgálni kíván.
