Hozzátette: az idén a 10 milliárd eurós hitelből nem vesznek fel egy fillért sem, mivel a szabály az, hogy az aktuális lehívás előtt hat hónappal kell értesíteni az orosz felet a felvenni kívánt összegről. Ez a mai dátumhoz képest is csak 2015. januárban lenne.
Tájékoztatása szerint az értesítés az első összegről a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban fog megjelenni, azt a KT véleményezni fogja, és a zárószavazáshoz való hozzájárulásában is minősíti.
A konkrét költségekről elmondta: a jövő évi büdzsét annyiban terheli majd, amennyit a kormányzat az előkészítő munkákkal kapcsolatban felvesz. „Ez nagyságrendileg nem meghatározó terhet jelentő tétel a költségvetésben” – fogalmazott.
A hitelnek 2026-ig a költségvetési hiányra semleges hatása lesz, az államháztartás adósságállományát pedig az évente lehívott összegekkel növeli majd. A tőketörlesztés 2026-ban indul, addig az adósságszolgálat és a rendelkezésre állási díj jelenik meg a költségvetési kiadások között. Kiemelte azt is, hogy a paksi hitel kamata az átlagos piaci kamatoknál alacsonyabb. Szavai szerint a magyar gazdaság teljesítménye reményeik szerint 2016 után tovább javul, így „ez egy könnyen teljesíthető, kezelhető dolog” – mondta.
Kovács Árpád ismertetése szerint az államadósságot a tőketörlesztés megkezdéséig, azaz 2026-ig olyan szintre lehet csökkenteni, ami ezt a tőketörlesztést is elfogadhatóvá tudja tenni. Véleménye szerint a szerződés könnyen áttekinthető és egyszerűen megfogalmazott dokumentum.
Kitért arra is, hogy a KT sem az energiapolitikai, sem a környezetvédelmi, sem a gazdaságpolitikai összefüggéseit nem vizsgálja a hitelszerződésnek, mert ez nem a hatásköre. Kizárólag azt vizsgálják majd meg évről évre, hogy a paksi hitel az adósságszolgálat szempontjából jelent-e olyan terhet, ami az adósságszabály megsértését jelentené. Kovács Árpád közölte: ha egy későbbi évben a felvenni tervezett összeg az adósságszabály megsértéséhez vezetne, akkor azt is megtehetik, hogy abban az évben nem kérnek pénzt.
Megjegyezte azt is, hogy a paksi hitel a korábbi 20 milliárd eurós IMF-hitel fele.
A parlament június végén hagyta jóvá a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz–magyar hitelmegállapodást.
A paksi bővítésről és gazdasági hatásairól ide kattintva olvashat.
