Az államközi hitelszerződés – amely a banki kamatoknál lényegesen kedvezőbb konstrukcióban nyújt lehetőséget a magyar államnak a paksi atomerőmű bővítésére – mintegy 3000 milliárd forintnyi keret felhasználását teszi lehetővé 30 éves futamidő mellett; ebből épül majd fel két új blokk.
Az ország energiabiztonságának megteremtése az Orbán-kormány elsődleges céljai között szerepelt – ezt szolgálta többek között az E.ON gázüzletágának magyar állami kézbe vétele, a közműcégek nonprofittá alakításának terve, és ezt szolgálja a paksi atomerőmű tervezett kapacitásbővítése is, amelyet február 6-án szavazott meg a parlament. Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a hitellel kapcsolatos parlamenti vitában nemrég elmondta, a magyar állam a paksi erőmű bővítése után is annak kizárólagos tulajdonosa marad, így az előállított áram árának meghatározása is kizárólagos magyar döntés lehet.
A bővítésre szakértők szerint előbb-utóbb mindenképpen sort kellett volna keríteni, tekintettel arra, hogy a paksi atomerőműben, amely a magyar elektromos áramtermelés 40 százalékát adja, a két, hetvenes években épített első blokkot – meghosszabbított üzemidővel számolva – 2032-ben és 2037-ben le kell állítani; ennek megy elébe a bővítés, amelynek köszönhetően a két új reaktor már a húszas években munkába állhat.
Az új blokkok beindítása után pedig olyan olcsó áramot tud ezzel előállítani az erőmű, amely lehetővé teszi a lakossági áramár csökkentését is – azaz újabb rezsicsökkentések alapjául szolgálhat. Ráadásul az, hogy a kifutóban lévő blokkok és az újak éveken keresztül egyszerre fognak működni, szakértők szerint nemcsak a hazai fogyasztási igényeket tudja kielégíteni, hanem jelentős mennyiségű, olcsó áramfelesleg termelését is lehetővé teszi, amely a jelenlegi tendenciákkal számolva jó áron értékesíthető lesz Európában, ebből pedig komoly bevételre is szert tehet az erőmű és ezen keresztül a magyar állam.
Az olcsó energia azonban nemcsak a lakosság mindennapi életét teheti könnyebbé, hanem általa versenyképesebbé válhatnak a magyar vállalkozók és így végső soron a magyar gazdaság is. Így a sikeresebb cégek újabb munkahelyeket hozhatnak létre – összhangban azzal, amit Orbán Viktor egyébként az Európai Néppárt gyűlésén a múlt héten is hangoztatott, miszerint Európa egészének is energiaár-csökkentésre volna szüksége, hogy megőrizze versenyképességét.
Emellett maga az építkezés – amelyet az MVM vezérigazgatója a 21. század legnagyobb magyarországi beruházásaként emlegetett – közvetlenül is jelentősen felpörgeti majd hazánk gazdaságát. A hitelszerződés része ugyanis, hogy a paksi atomerőmű megépítésénél jelentős, 40 százalékos arányban képviseltetik magukat magyar vállalatok. Ebből következik, hogy – a több mint 400 pályázó cég közül kikerülő nyertesek – összesen akár 1200 milliárd forintos bevételt könyvelhetnek el, amely jelentős adóbevételt jelent majd a költségvetésnek. Ugyanakkor – mint arra korábban Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter rámutatott – a beruházás számos gyártó- és szolgáltatóvállalatnál, valamint a szükséges szakmai utánpótlás-képzés révén az oktatásban is jelentős számú munkahelyet teremthet. Ezek számát az MVM vezérigazgatója egyébként 8-9 ezerre becsülte.
Több, egymástól független közvélemény-kutató intézet felmérése is alátámasztja, hogy a magyar lakosság – az önös érdekű politikai támadások ellenére – felismerte az atomenergia fontosságát, és nemcsak a meglévő blokkok működését támogatja, hanem döntő többséggel az új reaktorok üzembe helyezése mellett is kiáll, beleértve a szorosabb orosz–magyar gazdasági együttműködést is.
