Az MTI-hez is eljuttatott felmérés szerint 89 százalék hallott arról, hogy Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi bővítésről. A megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a bővítését, 25 százalékuk ellenzi azt, 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Mint írták: jelentősen nagyobb a megállapodást előnyösnek tartók tábora (42 százalék), mint az azt elutasítóké (23 százalék).
Pártokra lebontva a Fidesz-szimpatizánsok kétharmada nagyon előnyösnek, vagy inkább előnyösnek tartja a paksi bővítést, 5 százalékuk tartja nagyon hátrányosnak, vagy inkább hátrányosnak. A baloldali összefogást támogatóknak csaknem fele (49 százalék) hátrányosnak, vagy inkább hátrányosnak ítélte meg, 19 százalékuk viszont nagyon előnyösnek vagy inkább előnyösnek. A jobbikosok körében jelentősen többen vannak a paksi bővítést támogatók (41 százalék), mint az azt ellenzők (22 százalék). Az LMP-szimpatizánsok közül 10 százalék inkább előnyösnek, 40 százalék viszont nagyon hátrányosnak, vagy inkább hátrányosnak tartja a bővítést.
A Nézőpont Intézet úgy véli: „a paksi bővítés pozitív megítélésének hátterében az állhat”, hogy a megkérdezettek 55 százaléka, de még a baloldali összefogás pártjaival szimpatizálók 48 százaléka is a mostaninál szorosabbra fűzné Magyarország és Oroszország gazdasági kapcsolatait. A felmérés szerint a Fidesz-szimpatizánsok körében 65, a Jobbik-szimpatizánsokéban 59, az LMP-t támogatókéban pedig 44 százalékos az orosz–magyar gazdasági együttműködés támogatottsága.
Az intézet összefoglalva azt állapította meg, hogy mind az orosz–magyar gazdasági együttműködés erősítése, mind a paksi bővítés a társadalom többségének támogatását élvezi, így – mint fogalmaztak – „aligha alkalmas a baloldal számára kampánytémának”.
A közvélemény-kutató cég reprezentatív felmérése január 20. és 25. között, ezer ember megkérdezésével készült.
