Az Országgyűlés előtt a paksi bővítés

Több mint egy évtizedig ad majd munkát magyar cégeknek az építkezés; a világ áramigénye emelkedik, jól jön majd az olcsó atomenergia.

A Magyarország kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatban egyebek mellett az áll, hogy a felek együttműködnek a paksi erőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében. Beleértve két új, 5–6. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és üzemen kívül helyezését, VVER (vízhűtéses vízmoderátoros) típusú reaktorral, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leállításra kerülő 1–4. blokk teljesítményének kiváltására.

A javaslat indoklása szerint az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad. Az erőmű kapacitásának fenntartása jelentősen növeli a GDP-t. Az egyezmény alapján megvalósuló beruházás a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak legjelentősebb infrastrukturális fejlesztése.

A foglalkoztatáspolitikai célokkal összhangban az egyezmény lehetővé teszi, hogy 40 százalékos hazai beszállítás, részvétel mellett valósuljon meg a kapacitás-fenntartás. A tervezett beruházás több mint egy évtizedig kiemelt foglalkoztatási és üzleti lehetőséget biztosít majd a hazai vállalkozásoknak. Az együttműködés során az orosz fél külön államközi szerződés keretében állami hitelt biztosít a magyar fél számára. Az államközi hitelszerződés megkötése az egyezmény végrehajtásának feltétele.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kormányfőt idézve hangsúlyozta, hogy ma a paksi erőmű adja a magyar áramtermelés körülbelül 40-45 százalékát, és a legolcsóbb villamos energiát állítja elő az országban. Amikor a régi és az új blokkok egyszerre fognak működni, a villamos energia előállítási ára 10-13 százalékkal mérséklődhet majd, és ez lehet a további rezsicsökkentés záloga – tette hozzá. Az ellenzéki ellenvetésekkel kapcsolatban korábban megjegyezte: mindenki tudja, hogy szükség van atomerőműre, a vihar csak a választási kampány miatt van. A frakcióvezető a köztévében emlékeztetett: a szocialisták 2009-ben és 2010-ben teljes mellszélességgel támogatták az atomerőmű megújítását és bővítését. Ők is azt mondták: olcsó villamos energiát csak Paks tud előállítani.

A magyar villamosenergia-rendszerben az atomerőmű szerepe meghatározó: 2012-ben 45,9; tavaly 50,7 százalékát adta a hazai bruttó termelésnek. Magyarországon több évtizede a paksi atomerőműben termelt villamos energia a legolcsóbb. A meglévő négy blokk a tervezett 20 éves üzemidő-hosszabbítással számolva várhatóan 2032-37-ig működik. A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartására, garantálására időben fel kell készülni. Ennek érdekében írták alá az egyezményt január 14-én Moszkvában – olvasható az indoklásban.
Magyarország energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezi energiaszükségletének jelentős részét.

„Széleskörű társadalmi vitát követően" az Országgyűlés 2011. októberi határozattal elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát, amely a legreálisabbnak tartott, megvalósítandó célként kijelölt, úgynevezett "Atom-Szén-Zöld" forgatókönyvet választotta, így az atomenergia hosszú távú fenntartásáról döntött. A Nemzeti Energiastratégia két, közelítőleg 1000 MW teljesítményű új atomerőművi blokk üzembe állásával számol 2030-ig: az 5. és 6. blokk belépési idejét nem határozza meg, azonban azt rögzíti, hogy az 5. blokk várhatóan 2025-ig, míg a 6. blokk 2030-ig áll üzembe.

A javaslat indoklása szerint a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító előretekintő forrásoldali elemzés alapján 2030-ra a jelenlegi erőművi kapacitásoknak várhatóan csak a fele maradhat meg. Ezek pótlására a következő 20 évben mintegy 6300 MW-nyi új kapacitás rendszerbe állítása válik szükségessé.
A felek együttműködése az erőmű kapacitásának fenntartásán túlmutatva kiterjed a nukleáris üzemanyagot érintő kérdésekre is. Az egyezmény garantálja az atomerőmű friss üzemanyaggal való ellátását a blokkok teljes élettartamárat, egyúttal rendezi az ott keletkező kiégett üzemanyag sorsát is. A nemzetközi trendekkel összhangban az egyezmény rendelkezik az üzemanyag-ciklus lezárásához kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokban való együttműködésről, az üzemanyag-újrahasznosítás lehetőségének kidolgozásáról, a kiégett üzemanyag Oroszországban történő hosszú távú tárolásáról és kezeléséről is.

A javaslat szerint a jogorvoslat abból áll, hogy a szerződő felek tárgyaláson rendezik a véleménykülönbségeket, amely az egyezmény alkalmazásakor illetve értelmezésekor merül fel, amennyiben nem állapodnak meg másban.  
Az egyezmény a nemzetközi együttműködés kérdéseire is kiterjed.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) minden évben elkészíti, és World Energy Outlook címmel megjelenteti az energiaiparra vonatkozó globális előrejelzéseit tartalmazó szakmai kiadványát. A legfrissebb, 2013-as előrejelzés szerint a világ energiaigénye a jelenlegi szint egyharmadával emelkedik 2035-ig. A NEÜ jelentése ebben az időszakban a villamosenergia-igény 45 százalékos növekedésével számol. A globális villamosenergia-kosárban megmarad a nukleáris energia jelenlegi 12 százalékos részesedése. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatbázisa szerint jelenleg 438 reaktor működik, és további 71 reaktor épül a világon.

Az egyezmény megjelöli a végrehajtásra kijelölt szerveket, orosz részről a Roszatom Állami Atomenergia Ügynökséget, magyar részről a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. Az egyezmény tervezete az Európai Bizottság részére megküldésre került, az Egyezmény megkötése ellen a Bizottság nem emelt kifogást – áll a törvényjavaslat indoklásában.