Az Országgyűlés előtt a paksi bővítés

Több mint egy évtizedig ad majd munkát magyar cégeknek az építkezés; a világ áramigénye emelkedik, jól jön majd az olcsó atomenergia.

A magyar villamosenergia-rendszerben az atomerőmű szerepe meghatározó: 2012-ben 45,9; tavaly 50,7 százalékát adta a hazai bruttó termelésnek. Magyarországon több évtizede a paksi atomerőműben termelt villamos energia a legolcsóbb. A meglévő négy blokk a tervezett 20 éves üzemidő-hosszabbítással számolva várhatóan 2032-37-ig működik. A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartására, garantálására időben fel kell készülni. Ennek érdekében írták alá az egyezményt január 14-én Moszkvában – olvasható az indoklásban.
Magyarország energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezi energiaszükségletének jelentős részét.

„Széleskörű társadalmi vitát követően" az Országgyűlés 2011. októberi határozattal elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát, amely a legreálisabbnak tartott, megvalósítandó célként kijelölt, úgynevezett "Atom-Szén-Zöld" forgatókönyvet választotta, így az atomenergia hosszú távú fenntartásáról döntött. A Nemzeti Energiastratégia két, közelítőleg 1000 MW teljesítményű új atomerőművi blokk üzembe állásával számol 2030-ig: az 5. és 6. blokk belépési idejét nem határozza meg, azonban azt rögzíti, hogy az 5. blokk várhatóan 2025-ig, míg a 6. blokk 2030-ig áll üzembe.

A javaslat indoklása szerint a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító előretekintő forrásoldali elemzés alapján 2030-ra a jelenlegi erőművi kapacitásoknak várhatóan csak a fele maradhat meg. Ezek pótlására a következő 20 évben mintegy 6300 MW-nyi új kapacitás rendszerbe állítása válik szükségessé.
A felek együttműködése az erőmű kapacitásának fenntartásán túlmutatva kiterjed a nukleáris üzemanyagot érintő kérdésekre is. Az egyezmény garantálja az atomerőmű friss üzemanyaggal való ellátását a blokkok teljes élettartamárat, egyúttal rendezi az ott keletkező kiégett üzemanyag sorsát is. A nemzetközi trendekkel összhangban az egyezmény rendelkezik az üzemanyag-ciklus lezárásához kapcsolódó kutatás-fejlesztési feladatokban való együttműködésről, az üzemanyag-újrahasznosítás lehetőségének kidolgozásáról, a kiégett üzemanyag Oroszországban történő hosszú távú tárolásáról és kezeléséről is.

A javaslat szerint a jogorvoslat abból áll, hogy a szerződő felek tárgyaláson rendezik a véleménykülönbségeket, amely az egyezmény alkalmazásakor illetve értelmezésekor merül fel, amennyiben nem állapodnak meg másban.  
Az egyezmény a nemzetközi együttműködés kérdéseire is kiterjed.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) minden évben elkészíti, és World Energy Outlook címmel megjelenteti az energiaiparra vonatkozó globális előrejelzéseit tartalmazó szakmai kiadványát. A legfrissebb, 2013-as előrejelzés szerint a világ energiaigénye a jelenlegi szint egyharmadával emelkedik 2035-ig. A NEÜ jelentése ebben az időszakban a villamosenergia-igény 45 százalékos növekedésével számol. A globális villamosenergia-kosárban megmarad a nukleáris energia jelenlegi 12 százalékos részesedése. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatbázisa szerint jelenleg 438 reaktor működik, és további 71 reaktor épül a világon.

Az egyezmény megjelöli a végrehajtásra kijelölt szerveket, orosz részről a Roszatom Állami Atomenergia Ügynökséget, magyar részről a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. Az egyezmény tervezete az Európai Bizottság részére megküldésre került, az Egyezmény megkötése ellen a Bizottság nem emelt kifogást – áll a törvényjavaslat indoklásában.