A magyar vállalkozások számára nagy lehetőség, hogy részt vegyenek a beruházásban – hangsúlyozta, jelezve: az orosz fél a leendő beszállítókat pályáztatni fogja, Magyarországnak azonban ebben véleményezési, felülbírálati joga van.
Németh Lászlóné hozzáfűzte: a beruházás számos gyártó- és szolgáltató vállalatnál, valamint a szükséges szakmai utánpótlás-képzés révén az oktatásban is jelentős számú munkahelyet teremthet. A 40 százalékos magyar beszállítói részvétel a hazai vállalatok árbevétel-növekedését eredményezi, amely az 1200 milliárd forintot is meghaladhatja, ez számottevő adóbevételt hoz az államháztartás számára is – jegyezte meg.
A nemzeti fejlesztési miniszter szólt arról, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a források hatvan százaléka gazdaságfejlesztést szolgál, véleménye szerint ez az erőmű-beruházásra való felkészülést is segítheti. Az MTI kérdésére úgy vélekedett: kifejezetten erre a célra keretet kellene nevesíteni, de az általános vállalkozásfejlesztési programokban is találhatnak forrást a leendő beszállítók.
Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy az MVM Csoport felkészült a „21. század legnagyobb beruházására”, mindent megtett azért, hogy „a jövő munkáltatójává váljon”, hiszen a kapacitás-fenntartás szakemberigénye 8-9 ezer főre tehető.
Az elnök-vezérigazgató elmondta: a paksi atomerőmű jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az MVM Csoport a hazai és regionális energetikai piac meghatározó és eredményes szereplője legyen. A társaságcsoport az ország harmadik legnagyobb vállalata, az elmúlt négy évben 500 milliárd forint, vagyis az új blokkok létesítési költsége mintegy hatodának megfelelő összegű adó, járulék és osztalék befizetésével járult hozzá a költségvetéshez – tette hozzá.
Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy megkezdődött a lehetséges hazai beszállítók, alvállalkozók körének azonosítása, eddig közel 400 cég jelezte részvételi szándékát a blokkok létesítésében.
Az MVM Paks II. Zrt. felméri a vállalkozások szakmai teljesítőképességét, minősítési rendszerüket, a jogi és műszaki feltételek meglétét, a rendelkezésre álló humán erőforrást, az alvállalkozói kapcsolatokat, az elért szakmai teljesítményeket, referenciákat. A társaság segít a hazai vállalkozásoknak felkészülni a nukleáris beszállítói minősítés megszerzésére is.
A 2013 végi, 2014 eleji tájékoztatássorozat eredményeként elkészült vállalkozói listára önkéntes jelentkezés alapján felkerültek tervező, tudományos kutatást végző, építőipari vállalkozások, gépészettel, irányítástechnikával foglalkozó cégek egyaránt. Ezt a listát a potenciális beszállítókkal folyamatosan bővítik – mondta Nagy Sándor az MTI-nek.
Az erőmű-beruházás gazdasági-társadalmi hatását szemlélteti, hogy az atomerőmű építése előtt Paks község lakossága alig 13 ezer volt, az azóta városi rangra emelt településen jelenleg több mint 20 ezren laknak. Tolna megyében a jövedelmek is magasabbak, a dél-dunántúli régióhoz képest majdnem 15 százalékkal, köszönhetően az atomerőmű pozitív gazdasági hatásainak. A szolgáltatások iránti fizetőképes lakossági igény számos vállalkozásnak is megélhetést nyújt – tette hozzá.
A kommüniké arra is kitér, hogy az atomerőmű hosszú évek óta kiemelt figyelmet szentel a térség fejlesztésének is: ezért 2011-ben külön szervezetet hozott létre ennek koordinálására.
A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány 2011-2014 között évente 500 millió forinthoz jut az alapító MVM Paksi Atomerőmű Zrt-től. Alapítása óta mintegy 1,45 milliárd forintot ítélt oda a pályázóknak, ezek a támogatások összesen 10 milliárd forint fejlesztést generáltak az érintett térségekben – emeli ki a dokumentum.
A baloldali összefogás szerint a paksi atomerőmű-beruházás csak néhány száz tartós munkahelyet eredményez. Az ellenzéki szövetség pártjai arra számítanak, hogy a parlament még márciusban dönt az erőmű bővítéséhez szükséges hitelszerződésről. Erről Szabó Imre volt MSZP-s környezetvédelmi miniszter és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke beszélt hétfőn sajtótájékoztatón.
Az MSZP-s Szabó Imre arról beszélt, hogy a paksi beruházás kis- és közepes vállalkozások helyett csak egy cégcsoport, a Közgép számára lenne kedvező. Szerinte ez magyarázza a sietséget, amellyel a kormány a szerződést megkötötte, mivel az Orbán-kormány célja az lehet, hogy ha veszít a választáson, ezen „a cégbirodalmon keresztül spájzoljon be” az ellenzéki időszakra.
A Gyurcsány-koalíció az újabb paksi hazugságok helyett inkább egyre több kérdésre tartozik a válaszokkal Paks ügyében is – írta hétfőn a Fidesz sajtóirodája. Mesterházy Attila milyen paktumot kötött a francia atomóriással történt titkos tárgyalásán? Miért volt ott ezen a titkos találkozón Józsa István, aki közel 7 milliárd forintot kaszált az atomerőművön? Mit ígértek a franciáknak? Mesterházy Attila helyesnek tartja, hogy Gyurcsány Ferenc 80 millió forintot tett zsebre a szocialisták kormányzása idején az atomerőművel kötött színlelt szerződésnek köszönhetően? – teszi fel kérdéseit a kormányzó párt. A paksi fejlesztés erősíti hazánk energiafüggetlenségét, a hosszú távú rezsicsökkentés biztosítéka, amely hazai munkahelyeket teremt és segíti a gazdasági növekedést is – zárul közleményük.
Mint arról korábban írtunk, Mesterházy még 2013 elején a világ egyik legnagyobb energetikai vállalatával, a francia Areva vezetőivel tárgyalt titokban; a vállalatóriás a paksi bővítésről akart információkat szerezni, valamint politikai és gazdasági döntéshozók meggyőzésével egyengetni saját nukleáris technológiája előtt az utat Pakson.
A találkozón az MNO információi szerint részt vett Józsa István is, aki cégével 2010-ig 6,6 milliárd forintnyi megrendelést kapott a paksi atomerőműtől. Szerződése 2010-ben szűnt meg. Bár Mesterházy Attila és a szocialisták éveken át a paksi bővítés fontosságát hangoztatták, azonban amikor 2013-ban felmerült az orosz részvétel lehetősége, élesen bírálni kezdték azt; amikor pedig 2014 januárjában kiderült, hogy az orosz Roszatom fogja felépíteni az új blokkokat, teljes támadásba lendültek.
