A magyar vállalkozások számára nagy lehetőség, hogy részt vegyenek a beruházásban – hangsúlyozta, jelezve: az orosz fél a leendő beszállítókat pályáztatni fogja, Magyarországnak azonban ebben véleményezési, felülbírálati joga van.
Németh Lászlóné hozzáfűzte: a beruházás számos gyártó- és szolgáltató vállalatnál, valamint a szükséges szakmai utánpótlás-képzés révén az oktatásban is jelentős számú munkahelyet teremthet. A 40 százalékos magyar beszállítói részvétel a hazai vállalatok árbevétel-növekedését eredményezi, amely az 1200 milliárd forintot is meghaladhatja, ez számottevő adóbevételt hoz az államháztartás számára is – jegyezte meg.
A nemzeti fejlesztési miniszter szólt arról, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a források hatvan százaléka gazdaságfejlesztést szolgál, véleménye szerint ez az erőmű-beruházásra való felkészülést is segítheti. Az MTI kérdésére úgy vélekedett: kifejezetten erre a célra keretet kellene nevesíteni, de az általános vállalkozásfejlesztési programokban is találhatnak forrást a leendő beszállítók.
Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy az MVM Csoport felkészült a „21. század legnagyobb beruházására”, mindent megtett azért, hogy „a jövő munkáltatójává váljon”, hiszen a kapacitás-fenntartás szakemberigénye 8-9 ezer főre tehető.
Az elnök-vezérigazgató elmondta: a paksi atomerőmű jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az MVM Csoport a hazai és regionális energetikai piac meghatározó és eredményes szereplője legyen. A társaságcsoport az ország harmadik legnagyobb vállalata, az elmúlt négy évben 500 milliárd forint, vagyis az új blokkok létesítési költsége mintegy hatodának megfelelő összegű adó, járulék és osztalék befizetésével járult hozzá a költségvetéshez – tette hozzá.
Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy megkezdődött a lehetséges hazai beszállítók, alvállalkozók körének azonosítása, eddig közel 400 cég jelezte részvételi szándékát a blokkok létesítésében.