Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a szerdai ülésén több módosítást is elfogadott a kormány devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatához. Többek között azt, hogy a jogszabály nemcsak a végtörlesztésben érintettekre nem vonatkoznak, hanem azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte.
A várhatóan pénteken elfogadandó törvény kimondaná azt is: felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat, legkésőbb december 31-éig. A változtatás pontosítja azt is, hogy a jogszabály a 2004 január 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik, de olyan eljárási szabályokat is rögzít, amelyek gyorsíthatják az esetlegesen a bankok által indított pereket.
A testület ugyancsak elfogadta azt a módosítást, amely szerint a meglévő szerződések esetében – akár forint- akár devizahitek – az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták.
Minden bizonnyal az év végén fejeződhet be a devizaügy jogi részleteinek tisztázása. Ekkorra készülhet el ugyanis összegzésével az a kúriai joggyakorlat-elemző csoport, amely a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pereket vizsgálja meg.
Az árfolyamkockázat ügyében a bankok és a hitelfelvevők osztoznak a felelősségen – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az M1 Napirend előtt című műsorában. Hozzátette, a párt azt kérte a kormánytól, hogy ne a jelenlegi piaci árfolyamon forintosítsák a hiteleket.
A törvényjavaslattal kapcsolatban a szocialista Legény Zsolt és frakciótársa, Bárándy Gergely a hatástanulmányokat hiányolta, szerintük ezek nélkül a gyorsan beterjesztett javaslatról nem tudható biztosan, hogy valóban a hiteleseket segíti.
Az ülésen Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára és Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke is megerősítette, hogy a módosító javaslatokról részletesen egyeztettek a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal. Az államtitkár kifejtette azt is: mivel folyamatban lévő szerződésekbe avatkozna be a jogszabály, pontosan követik a Kúria ezzel kapcsolatos döntését.
Hiába perelnek a bankok, ha jogszabályban hárítja rájuk részben vagy egészben a devizahitelek árfolyamkockázatát a kormánytöbbség. Ha a parlament törvényben rendezi a forint gyengüléséből adódó többletköltségek megosztását a körülmények utólagos megváltozására hivatkozva, akkor a bíróságoknak nincs mit vizsgálniuk – nyilatkozta a Kúria polgári kollégiumának vezetője. Hozzátette: ezt a jogelvet a bíróságok is alkalmazhatták volna, de egyetlen devizaadós sem kért bírói szerződésmódosítást azért, mert a bank teljes egészében vele fizettette meg az árfolyamkockázatot.
„A jogszabály beavatkozhat kivételesen már megkötött szerződéses viszonyokba is. Erre nézve van az Alkotmánybíróságnak egy iránymutató több évtizedes gyakorlata, hogy erre elsősorban akkor kerülhet sor, ha utólagosan bekövetkezett körülményváltozások folytán valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti már a szerződés. Tehát gyakorlatilag ugyanolyan feltételekkel, ahogy bírói szerződésmódosításra is sor kerülhetne” – mondta Wellmann Péter.
