A jogszabály semmisnek nevezi az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását –, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra és jutalékra is.
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése, a kihirdetését követő nyolcadik nap után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek.
A benyújtott törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem. Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum indoklása szerint a végtörlesztett szerződésekre azért nem vonatkozik a javaslat, mert a végtörlesztésre az akkori piaci és az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel, például a tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon került sor.
Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a benyújtott törvényjavaslat nagyobb terhet ró majd a bankokra, mint azt korábban várták.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: meglepő, hogy a forinthitelek is bekerültek a törvény hatálya alá, ami a bankokra nézve többletterhet jelent majd. Negatív hatású lesz a hitelintézetekre az is, hogy a már lezárt szerződéseket is a törvény hatálya alá akarják vonni, ami a bankok számára „újabb kellemetlen meglepetés”.
Kiemelte: az árfolyamrés utólagos kifizetése miatt 50-70 milliárd forint, az egyoldalú szerződésmódosítások esetében 100-400 milliárd forint teher hárulhat a hazai bankrendszerre.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője kiemelte: az egyoldalú szerződésmódosításnál a kormány a bizonyítási kényszert a bankokra hárítva egyszerű megoldást választott, emiatt szinte biztos, hogy a bankok jogorvoslatot kérnek majd.
Török Bálint szerint az árfolyamrés rendezése várhatóan 100 milliárd forintba kerülhet a bankszektor szintjén, az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelensége a devizahiteleknél hozzávetőleg 400 milliárd forintot érinthet, ám ez az összeg a forinthitelek bevonásával akár jelentősen is emelkedhet.
Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban a javaslat szerint vélelmezni kell, hogy tisztességtelen a részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzügyi intézmény polgári peres eljárásban sikerrel bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelel.
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket (ászf), amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy a bennük foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik.
A törvényjavaslat lefekteti a pénzügyi intézmények által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is, – az indoklás szerint – azzal a céllal, hogy olyan gyors, hatékony eljárásokat tudjanak lefolytatni, amelyekben kizárólag a szerződéses kikötések érvényességének kérdését kell megvizsgálnia a bíróságnak. A kormány a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek.
Az Európai Bíróság gyakorlata alapján a kormány arra törekszik, hogy a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével tartsa fenn a megkötött szerződéseket – olvasható az általános indoklásban. A devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslat az indoklás szerint a fennálló szerződések tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné. Ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét eredményezné, „amely az adósok érdekeivel is ellentétes lenne”.
A pénteken benyújtott törvényjavaslat a Kúria június 16-án hozott jogegységi döntésének jogértelmezését teszi általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé.
A kormány előterjesztésében rendezi egyebek között a Kúria által tisztességtelennek nyilvánított árfolyamrés kérdését és az ahhoz kapcsolódó elszámolási kötelezettséget, a folyamatban lévő eljárásokra irányadó rendelkezéseket, valamint részletesen kifejti, mit kell érteni az alatt a Kúria által is említett hét alapelv alatt, amely alapján az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, és így semmis.
A javaslatnak az általános indoklás szerint az is célja, hogy lehetőséget biztosítson a pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre, és csak azokat az ügyeket engedje bíróság elé, amelyekben a felek között nem pusztán elszámolási, hanem érdemi jogvita van. A javaslat elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.
A kormány kifejti: a devizaalapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések több évig fennálló, tartós jogviszonyok, amelyek a társadalom széles rétegeit érintik, mivel még mindig több mint félmillió ilyen típusú szerződés létezik.
A kabinet szerint egyértelmű, hogy a 2008-ban kezdődő válság miatt ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges jogos érdekét sértette. „Ezek a körülményváltozások nem voltak ésszerűen előreláthatóak, és jelentős mértékben túlmentek a normális változások kockázatán” – olvasható az indoklásban.
A kormány a javaslatban is megismétli, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépések szükségesek: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.
Csaknem húsz százalékkal mérséklődhet a törlesztőrészlet. Örülhetnek azok a devizahitelesek, akik a Kúria júniusi döntése alapján megszülető törvényjavaslat hatálya alá esnek. A bankok által jogszerűtlenül alkalmazott árfolyamrés, illetve a szintén jogszabályellenesnek minősített egyoldalú kamatemelés miatt jelentős összeg járhat vissza az adósoknak.
„A fair bankok ideje jöhet”
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a devizahitelek ügyében elfogadott kormányzati akciótervvel új korszak veheti kezdetét: a tisztességtelen bankok után eljöhet a fair bankok ideje.
