Devizahiteles törvényjavaslat: íme a részletek

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot.

Török Bálint szerint az árfolyamrés rendezése várhatóan 100 milliárd forintba kerülhet a bankszektor szintjén, az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelensége a devizahiteleknél hozzávetőleg 400 milliárd forintot érinthet, ám ez az összeg a forinthitelek bevonásával akár jelentősen is emelkedhet.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban a javaslat szerint vélelmezni kell, hogy tisztességtelen a részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzügyi intézmény polgári peres eljárásban sikerrel bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelel.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket (ászf), amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy a bennük foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik.

A törvényjavaslat lefekteti a pénzügyi intézmények által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is, – az indoklás szerint – azzal a céllal, hogy olyan gyors, hatékony eljárásokat tudjanak lefolytatni, amelyekben kizárólag a szerződéses kikötések érvényességének kérdését kell megvizsgálnia a bíróságnak. A kormány a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek.

Az Európai Bíróság gyakorlata alapján a kormány arra törekszik, hogy a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével tartsa fenn a megkötött szerződéseket – olvasható az általános indoklásban. A devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslat az indoklás szerint a fennálló szerződések tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné. Ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét eredményezné, „amely az adósok érdekeivel is ellentétes lenne”.

A pénteken benyújtott törvényjavaslat a Kúria június 16-án hozott jogegységi döntésének jogértelmezését teszi általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé.

A kormány előterjesztésében rendezi egyebek között a Kúria által tisztességtelennek nyilvánított árfolyamrés kérdését és az ahhoz kapcsolódó elszámolási kötelezettséget, a folyamatban lévő eljárásokra irányadó rendelkezéseket, valamint részletesen kifejti, mit kell érteni az alatt a Kúria által is említett hét alapelv alatt, amely alapján az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, és így semmis.

A javaslatnak az általános indoklás szerint az is célja, hogy lehetőséget biztosítson a pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre, és csak azokat az ügyeket engedje bíróság elé, amelyekben a felek között nem pusztán elszámolási, hanem érdemi jogvita van. A javaslat elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

A kormány kifejti: a devizaalapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések több évig fennálló, tartós jogviszonyok, amelyek a társadalom széles rétegeit érintik, mivel még mindig több mint félmillió ilyen típusú szerződés létezik.

A kabinet szerint egyértelmű, hogy a 2008-ban kezdődő válság miatt ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges jogos érdekét sértette. „Ezek a körülményváltozások nem voltak ésszerűen előreláthatóak, és jelentős mértékben túlmentek a normális változások kockázatán” – olvasható az indoklásban.

A kormány a javaslatban is megismétli, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépések szükségesek: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

Csaknem húsz százalékkal mérséklődhet a törlesztőrészlet. Örülhetnek azok a devizahitelesek, akik a Kúria júniusi döntése alapján megszülető törvényjavaslat hatálya alá esnek. A bankok által jogszerűtlenül alkalmazott árfolyamrés, illetve a szintén jogszabályellenesnek minősített egyoldalú kamatemelés miatt jelentős összeg járhat vissza az adósoknak.

„A fair bankok ideje jöhet”

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a devizahitelek ügyében elfogadott kormányzati akciótervvel új korszak veheti kezdetét: a tisztességtelen bankok után eljöhet a fair bankok ideje.