Örülhetnek azok a devizahitelesek, akik a Kúria júniusi döntése alapján megszülető törvényjavaslat hatálya alá esnek. A bankok által jogszerűtlenül alkalmazott árfolyamrés, illetve a szintén jogszabályellenesnek minősített egyoldalú kamatemelés miatt jelentős összeg járhat vissza az adósoknak. A Pénzcentrum.hu szerint egy átlagos összegű, svájci frankban felvett hitelt tekintve az adósnak akár egymillió forinttal is csökkenhet a tartozása, s a jövőbeni törlesztőrészletei is jelentősen mérséklődhetnek. A portál példájában egy 2007-ben felvett nyolcmillió forintos svájcifrank-kölcsön törlesztőrészletei az árfolyamveszteség (a forint értékvesztése a svájci frankkal szemben) hatására 70 százalékkal emelkedtek, az egyoldalú kamatemelések erre tettek rá további 20 százalékot. A példában szereplő adós mostanáig összesen 8,53 millió forintot fizetett vissza, ebből azonban 895 ezer forint a jogtalan kamatemeléseknek köszönhető.
Ha az Országgyűlés elfogadja a kormány által tervezett törvényjavaslatot, ez az összeg visszajár az adósnak. De nemcsak ennyivel csökkenhetnek az ügyfél terhei, mert az árfolyamrés (más árfolyamon váltotta a devizát a bank a hitel nyújtásakor, mint a törlesztőrészlet kiszámításakor) alkalmazása miatt szintén visszajár a jogtalanul kiszámlázott pénz. Igaz, ez jelentősen kisebb, mint a kamatemelés miatt jogtalanul fölszámolt összeg: mindössze 112 ezer forint. Vagyis összességében több mint egymillió forint jár vissza az adósnak az előbbi példa alapján. Hogy miként kapja vissza az összeget, azt egyelőre nem tudni. A Portfólió.hu várakozásai szerint ennyivel csökkenhet a tőketartozás, de akár készpénzben is fölveheti az összeget az adós, esetleg a teljes összeget a törlesztőrészletek csökkentésére fordíthatja. A legjobban akkor jár a hitelt fölvevő, ha az első lehetőséget választja, így ugyanis a tőketartozás csökkenése mellett a kamatszint is mérséklődik. A pénzügyi portál számításai szerint a példában szereplő devizahitel után korábban fizetett 124 ezer forintos törlesztőrészlet így százezer forintra csökken, azaz 19 százalékkal lesz alacsonyabb. Ezzel a kormány ősszel meghatározott legfontosabb célja már teljesül is. A kabinet öt fő célt tűzött ki maga elé akkor: legkevesebb 15–20 százalékkal csökkenteni a törlesztőrészletek nagyságát; 3–5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket; kiszámíthatóvá kell tenni a törlesztőrészleteket; a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban eladósodottak; nem inoghat meg a bankrendszer stabilitása a rendezés után.
Az Országgyűlés elé kerülő mostani csomagból hiányzik a devizahitelek végleges kivezetése, azaz nagy valószínűséggel forintosítása. Az erről szóló törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavai szerint ősszel terjeszthetik a törvényhozás elé. A kormány számít a bankok ellenállására. Varga Mihály a Népszabadságnak adott interjújában kijelentette, a bankok egy része nyilvánvalóan megpróbálja bizonyítani igazát a kamatemelések esetében. A várható pereket reményeik szerint őszig befejezik, így semmi nem áll majd a hibás konstrukció végleges kivezetésének az útjába. Így kedvező esetben karácsonyi ajándékként véget érhet a devizahitelek dicstelen magyarországi szereplése.
Igaz, még a mostani csomag minden részlete sem világos. Nem tudni például, hogy a kormány a már lezárt szerződéseket is bevonná-e a rendezésbe, ha igen, milyen feltételekkel. Az azonban biztos, hogy a kormány minden élő szerződésre érvényesnek tartja a Kúria döntését, függetlenül az ötéves elévülési határidőtől, az évülési idő ugyanis érvelésük szerint a szerződés lezárásától indul. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője ugyanakkor arról is beszélt a napokban, gondolkoznak azon, hogy a devizahitelekből végtörlesztéssel kiszállt adósokra is kiterjesszék-e a törvény hatályát.
A Magyar Bankszövetség kinyilvánította együttműködési hajlandóságát a Kúria mostani döntése kapcsán, de aggodalmát fejezte ki az elévülésre vonatkozó kormányálláspont miatt, illetve a végtörlesztők esetleges bevonása ügyében. Nem váratlan, hogy a bankok érdek-képviseleti szerve tiltakozik az elképzelések ellen. A 2011 végén indított végtörlesztések során a bankok nyakába varrt 370 milliárd forintos összegnél is nagyobb terhet jelenthet a Kúria júniusi döntése. Londoni elemzők csak 300 milliárdos összegről beszélnek ugyan, hazai szakemberek viszont ennél nagyobb csomagra számítanak. Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az MTI-nek arról beszélt, hogy az árfolyamrés visszafizetése 50–60 milliárd forintos terhet jelenthet a bankoknak, az egyoldalú kamatemelés során jogtalanul beszedett díjak visszautalása viszont elérheti a 400–450 milliárd forintot is.
