Devizahitel: ezt lépte a kormány

Varga Mihály bejelentette a devizahitelesek ügyét rendező törvénykezés első lépését.

Varga elmondta, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezésében kétlépcsős lesz a törvényalkotás. A kormány álláspontja szerint a „becsapott ügyfelek” részére az összes törvénytelenül elvett pénzt vissza kell fizetniük a bankoknak – mondta Varga. A rendezés kiterjed valamennyi devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó hitel- kölcsön és pénzügyi lízingszerződésekre.

A devizahiteleseket ért tényleges veszteségek elszámolása a második lépcsőben történik, arra szeptemberben tesz majd javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium, egyeztetve a Magyar Bankszövetséggel, és bizonyos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB).

A bankok az árfolyamrés mielőbbi rendezésére törekszenek, indokolatlannak tartanák azonban, ha a kedvezményes végtörlesztéssel élőkre is kiterjedne az új jogszabály, az elévülés szabályainak átírását pedig kockázatosnak tartják – reagált a Magyar Bankszövetség.

Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az MTI-nek azt mondta, az árfolyamrés visszafizetése 50-60 milliárd forintos veszteséget okozhat a bankrendszernek, az egyoldalú kamatemelések visszafizetése pedig 400-450 milliárd forintos tétel lehet.

A kormány szerint az árfolyamrés kérdése viszonylag gyorsan rendezhető, mivel a Kúria kimondta, hogy az MNB hivatalos középárfolyamát kellett volna alkalmazniuk a bankoknak – mondta. A kabinet javaslatot tesz az elévülés kérdésének világos meghatározására is, amelyről már bankszövetség vezetőit is tájékoztatta. A kormány álláspontja szerint amíg a szerződés hatályban van, addig élő jogviszonyról van szó, elévülés csak a jogviszony lezárulta után indulhat el; ezt rögzíteni fogják a törvényben.

Varga a szerződések tisztességtelenségének kérdésével kapcsolatban jelezte: meg kell hagyni a lehetőséget mind az ügyfelek, mind a pénzintézetek számára arra, hogy bírósági úton mondják ki, a szerződés tisztességtelen vagy tisztességes volt-e. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Kúria, június 16-i jogegységi döntésében 7 alapelvet határozott meg, ami ahhoz szükséges, hogy egy szerződés tisztességességét ki lehessen mondani. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve, a tételes meghatározás elve, az objektivitás elve, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, valamint a felmondhatóság és a szimmetria elve. „Én azt vélelmezem, hogy nagyon kevés olyan devizahitel szerződés lehet, amely mind a hét elvárásnak megfelel” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Kitért arra is: javaslatokat tesznek arra, hogy a tisztességesség vagy tisztességtelenség kimondására irányuló peres eljárásoknál milyen határidőket kell betartani. A kormány álláspontja szerint ez nem lehet nagyon hosszú: abban bíznak, hogy a bírósági döntések legkésőbb október végére megszületnek – emelte ki Varga.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormánya hozta lehetetlen helyzetbe a devizahiteleseket, mert kormányzásuk alatt a bankok korlátlanul nyerészkedhettek. Ennek lesz most vége – közölte szerda délután a legnagyobb kormánypárt. A Fidesz-frakció kérni fogja a házszabálytól való eltérést annak érdekében, hogy a devizahiteleseket megsegítő törvényt az országgyűlés minél hamarabb tárgyalni tudja. A baloldali pártoknak erkölcsi kötelességük lenne – amit Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon eddig nem tett meg – kiállni a devizahitelesek érdekében – tették hozzá. Ezért felszólítják őket, hogy támogassák a benyújtásra kerülő törvényjavaslatunkat – zárul a Fidesz közleménye.

A Jobbik elégedett azzal, hogy a kormányzat legalább részben elindult "a Jobbik által meghatározott nyomvonalon", ugyanakkor ez csak részeredmény, hiszen például a kamatkockázat tekintetében nem sikerült kezelni a helyzetet – nyilatkozta Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdán az MTI-nek. A devizahitelek ügyében bejelentett lépések irányát az LMP helyesli, de úgy értékeli, hogy a kormány legalább négyéves késésben van - reagált Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke.

A kormány a szerdán bejelentett csomaggal ismét nem az alapproblémát kezeli, nem oldja meg azt a társadalmi válságot, amelyet a kabinetnek forintot 2010 óta folyamatosan gyengítő, rossz gazdaságpolitikája okozott – reagált a nemzetgazdasági miniszter devizahiteleseket érintő közlésére az Együtt-PM. Az MSZP szerint a kormány a devizahitel-problémának csak a kisebb részét oldja meg a Kúria döntésének törvénybe iktatásával, e mellett olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, ami erősíti a forintot.

Varga Mihály kedden asztalhoz ült a bankszövetséggel, de a tárca még nem közölt részleteket arról, hogy pontosan miről volt szó. A Kúria június 16-ai jogegységi döntése óta felgyorsultak az események. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonnal a döntés után jelezte, hogy az őszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek.

A frakcióvezető hétfőn, napirend előtti felszólalásában arra kérte a kabinetet, készítse el a jogi megoldását annak, hogy azok, akikkel szemben tisztességtelenül jártak el a bankok, visszakapják az őket illető pénzt, azt, amelyhez normál esetben csak peres úton juthatnának hozzá. A frakcióvezető közölte: ennek kell az első lépésnek lenni, míg egy második lépésben történhet meg a devizahitelek végleges kivezetésének rendezése, ezzel az árfolyamkockázat megszüntetése.

Makkos Albert közgazdász pedig azt mondta a Lánchíd Rádiónak a jogegységi határozatról, hogy az egyik legfontosabb döntés az, hogy a Kúria kimondta: a Magyar Nemzeti Bank árfolyamát kell alkalmazni a szerződések elszámolásánál. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a téma szerepelni fog már a szerdai kormányülés napirendjén, hogy lehetőség szerint a parlament még a nyári szünet előtt meghozhassa döntését.

A kormány mozgásteréről dr. Damm Andrea ügyvéddel beszélgettünk, aki azt mondta: „Nem lehet bizonyítani, hogy az adósok korlátlan kockázatot vállaltak volna, mert egy cselekvőképes személy nem köt ésszerűtlen szerződést, s éppen az ügyészség mondta ki egyik határozatában, a bankok nem számolhattak ezzel az árfolyam-emelkedéssel. Ha nem számoltak, s nincs az ügyletek mögött devizafedezet, nem is számíthattak ilyen nyereségre, azaz nem érheti őket veszteség az érvényesíthető követelések mértékének korlátozása  miatt.”

A már említett jogegységi nyilatkozatot hétfőn hozta nyilvánosságra a Kúria. Ennek kapcsán Bihari Krisztina, a több ezer adóst képviselő jogi szakértő úgy fogalmazott a Magyar Nemzetnek, hogy a testület indoklásából az következik, jelentős bizonyítási teher hárul majd a bankokra a perekben, a devizaalapú autóhitel-szerződések pedig tömegesen válhatnak semmissé.