A bankok és főként az autóhitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe a bíróságokon – ez derült ki a Kúria napokban közzétett jogegységi határozatának indoklásából Bihari Krisztina szerint. A több ezer adóst képviselő, devizahitelperekben jártas jogász úgy látja, az ítélkező testület honlapján megjelent dokumentum új információkat tartalmaz a korábban kihirdetett pontokhoz képest, főként az árfolyamkockázattal összefüggő tájékoztatásról. Szerinte a határozatból kiolvasható, az elsődleges bizonyítási kényszer a bankokat terheli, s az adósok részére nyújtott tájékoztatásban nemcsak a hitelszerződés szövegének van jelentősége, hanem a szerződéskötéskor közzétett reklámoknak és tájékoztatásnak is, ugyanis a szerződéskötésre kiterjedő minden körülményt vizsgálni kell.
Mint mondta, ez azért fontos, mert a devizahitelezés reneszánszának számító 2002 és 2008 közötti időszakban a bankok devizaalapú hiteleket népszerűsítő reklámjai szinte meg sem említik az árfolyamkockázatot. Az ügyvéd szerint azok járhatnak jól, akik megőrizték a hitelfelvétel idején kapott szórólapokat, reklámokat és diagramokat, mert ezek bizonyíthatják a bíróságon, hogy nem kapták meg a megfelelő tájékoztatást.
Bihari szerint a Kúria indoklásának rendkívül fontos pontja az, hogy kimondták, csupán akkor volt megfelelő a tájékoztatás az árfolyamkockázat tekintetében, ha az „átlagos fogyasztó” egyértelműen fel tudta mérni, hogy az árfolyamváltozás rá nézve kedvezőtlen hatása felső határ nélkül, azaz korlátlanul őt terheli. Ez azért fontos – mutatott rá –, mert a bankok nem azzal népszerűsítették a devizahiteleket, hogy „vigyázz, mert akár háromszor, négyszer annyit is fizethetsz, ha felveszed a hitelt”, hanem azzal, hogy „szinte alig mozog az árfolyam, és sokkal kedvezőbb a kamat, mint a forinthitelnél”. – Ez perdöntő lehet – hangsúlyozta.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
