A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tartott fórumon Szijjártó Péter elmondta: Magyarország számára Románia Németország után a második legfontosabb exportpiac, a magyar export 6 százaléka irányul Romániába. Tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom 6,7 milliárd euró volt, amelyben jelentős tételt képviseltek az energiahordozók, a gyógyszerek, az élelmiszer-ipari és gépipari termékek – tette hozzá az államtitkár.
Constantin Nita román gazdasági miniszter szerint évi mintegy 10 milliárd euróra lehetne növelni Románia és harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, Magyarország között a kétoldalú forgalmat.
Szijjártó Péter rámutatott: az idén már az első negyedévben előrelépés történt a kétoldalú kereskedelmi forgalomban, amely 7 százalékkal nőtt. A magyar export 2, az import 21 százalékkal bővült, de még mindig jelentős a magyar külkereskedelmi többlet – jelezte. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság nyitott, amit mutat, hogy az export értéke a GDP 83 százalékát is meghaladja. A magyar export háromnegyedét 850 nagyvállalat adja – tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint Románia kulcsterület lehet abból a szempontból, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok súlya növekedjen a magyar külkereskedelemben, hiszen a magyar kkv-k leginkább a szomszédos országokban tudnak sikereket elérni. Szerinte az építőipar, az élelmiszeriparigép-gyártás, a környezetvédelem, az energetika mind olyan terület, ahol a magyar kkv-k a siker reményében léphetnek román piacra.
A kkv-k együttműködéséhez szükséges a finanszírozás, illetve az átjárhatóság támogatása – mutatott rá az államtitkár. Ezt szolgálja, hogy a magyar és a román eximbankok szorosabbra fűzik együttműködésüket, és a határátjárhatóságot a következő hétéves uniós finanszírozási időszakban uniós források igénybevételével javítják.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában öt irodával van jelen a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. A több országra kiterjedő hálózat munkáját hatékonyabbá kívánják tenni, ezért a tervek szerint a Magyar Kereskedőház Zrt. rendszerébe integrálják – mondta.
Constantin Nita fontosnak nevezte a határon átnyúló programok erősítését a Duna mentén, illetve az energetikai vezetékek összekapcsolását. A román gazdasági tárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy modernizációs folyamat zajlik országukban is, az ipari parkok, a klaszterek, az út- és vasúthálózat fejlesztésére kiemelt hangsúlyt fektetnek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a két ország közötti gazdasági lehetőségek nagyságrenddel nagyobbak, mint amennyit eddig kihasználtak, a kormányzati kapcsolatok erősödése kedvezően hat a gazdasági relációra. A kamara szerepéről szólva kitért arra, hogy Békéscsabán működik a magyar–román tagozatuk, Kolozsváron a magyar–román vegyes kamara dolgozik a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésért. Az MKIK 49 százalékban tulajdonos a Kárpát Régió Üzleti Hálózatban – emlékeztetett.
Mihai Daraban, a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az új piacok felé nyitás jelentőségét és ebben a két ország vállalkozóinak együttműködését emelte ki. Sorin Dimitriu, a Bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Duna-stratégia kínálta együttműködésre hívta fel a figyelmet.
