A bankok a bírósági perekre rendelkezésre álló határidők meghosszabbítását kérték a jogalkotóktól, egyúttal azt szeretnék elérni, hogy a később tisztességtelennek bizonyuló banki tételek elszámolásával egyszerre történjen meg a devizahitelek forintosítása – emelte ki a főtitkár.
Az árfolyamkockázat ügyében a bankok és a hitelfölvevők osztoznak a felelősségen – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az M1 Napirend előtt című műsorában. Hozzátette, a párt azt kérte a kormánytól, hogy ne a jelenlegi piaci árfolyamon forintosítsák a hiteleket.
Az Országgyűlés egyebek mellett arról is határozott a hétfői, rendkívüli ülésen: pénteken már dönthetnek is a devizahitelesek megsegítéséről.
Kovács Levente szerint méltánytalan a hitelintézeti szektor kapcsán kollektív bűnösséget említeni, hiszen a 150 magyarországi hitelintézet egymással versenyezve kínálta a különböző hiteleket eltérő kondíciókkal. Rámutatott: az árfolyamot alapvetően a kormányzat gazdaságpolitikája és a jegybank árfolyam-politikája határozza meg. A Kúria határozata szerint az árfolyamkockázat valós, létező kockázat, amely „a kedvezőbb kamatmérték ellenében” az ügyfelet terheli.
A hitelek felvételekor az ügyfelek a forint- és a kedvezőbb kamatozású devizahitelek közül választhattak. Döntésüket tudatosan, megfelelő banki és felügyeleti tájékoztatás mellett hozták meg, erről kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá – emelte ki. Megjegyezte: a bankszektor az egyik legszigorúbban szabályozott és ellenőrzött ágazat, az egész szektor működése a jogkövetésre épül.
Kovács Levente ismertetése szerint a jogalkotó a devizahitelek közül a lakáscélú hiteleknél 2011 óta, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 2014. július 1-jétől írta elő kötelezően a középárfolyam alkalmazását, így a bankok joggal gondolhatták úgy, hogy a többi hitelnél nem volt tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása.
A 275/2010-es kormányrendelet annak idején új formában pontosan lefektette a hitelszerződések egyoldalú módosításának szabályait is, amelyet a bankszektor maradéktalanul teljesített. Most ezen jogszabályon alapuló szerződések jogi megfelelőségét is megkérdőjelezi a jogalkotó, és a felelősséget a bankok vállára helyezik – mondta Kovács Levente. Kiemelte: a 2002-től indult devizahitelezésnél csak 2014-ben – utólagosan – mondták ki jogszabályban, hogy milyen árfolyamokat használhatnak a bankok.
A főtitkár az elévülés szabályozásának felrúgását is méltánytalannak tartaná. Elmondta: a Kúria megvárta az Európai Bíróság egy konkrét ügyben hozott határozatát, ezek után a döntése minden bizonnyal a magyar és európai uniós alaplevekre és jogrendre épült, amelynek egyik élő alapeleme az ötéves elévülés.
Szólt arról, hogy a bankszektor hagyományosan az egyik legnagyobb adófizető, az együttesen több tízezer embert foglalkoztató hitelintézetek különadók nélkül is évi 220 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába. 2010 óta a különadók és egyéb, egyszeri intézkedések mentén további 1000 milliárd forint terhet kaptak a pénzintézetek, ami devizahiteleseként kétmillió forintnak felel meg. Ezek után joggal merül fel, hogy a további rendezés terheit milyen arányban méltányos a bankokra terhelni, különös tekintettel a forinthitelesek és a hitellel nem rendelkezők által is megfizetett társadalmi költségekre – hívta fel a figyelmet.
Rámutatott: az egész társadalom érdeke az, hogy egy, az általános jogelveknek megfelelő, egyértelműen végrehajtható, a terheket méltányosan elosztó jogszabály szülessen. A bankszövetség továbbra is partner a társadalmi érdeket szolgáló jogszabály előkészítésében – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy a potyautasok kiszűrése továbbra is feladat, hiszen nem szabad jogszabályokkal visszaéléseket támogatni.
A bankok szerint és a szabályozók mellett a hitelfelvevőknek is volt és van felelősségük. A pozitív adóslista hiánya miatt több mint 1000 ügyfél vett fel 10-nél több lakáshitelt, a csúcstartó devizahiteles pedig 28 darab kölcsönt nem fizet. A hiányos szabályozási környezet, a hamis jövedelemigazolások és a trükkös értékbecslések mind közrejátszottak abban, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki – összegezte Kovács Levente.
A bankszektor a terheket méltányosan elosztó, a társadalom érdekeit szolgáló jogszabály megalkotását támogatja, amely a betétesek számára is megfelelő. Vannak konkrét javaslataik, de ezt nem szeretnék a nyilvánosság elé tárni. Rogán Antal kedvezményes árfolyamú forintosításról szóló javaslatát nem is érti a bankszövetség – fogalmazott a főtitkár.
Csaknem húsz százalékkal mérséklődhet a törlesztőrészlet. Örülhetnek azok a devizahitelesek, akik a Kúria júniusi döntése alapján megszülető törvényjavaslat hatálya alá esnek. A bankok által jogszerűtlenül alkalmazott árfolyamrés, illetve a szintén jogszabályellenesnek minősített egyoldalú kamatemelés miatt jelentős összeg járhat vissza az adósoknak.
„A fair bankok ideje jöhet”
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a devizahitelek ügyében elfogadott kormányzati akciótervvel új korszak veheti kezdetét: a tisztességtelen bankok után eljöhet a fair bankok ideje.
