A főtitkár az elévülés szabályozásának felrúgását is méltánytalannak tartaná. Elmondta: a Kúria megvárta az Európai Bíróság egy konkrét ügyben hozott határozatát, ezek után a döntése minden bizonnyal a magyar és európai uniós alaplevekre és jogrendre épült, amelynek egyik élő alapeleme az ötéves elévülés.
Szólt arról, hogy a bankszektor hagyományosan az egyik legnagyobb adófizető, az együttesen több tízezer embert foglalkoztató hitelintézetek különadók nélkül is évi 220 milliárd forintot fizetnek be az államkasszába. 2010 óta a különadók és egyéb, egyszeri intézkedések mentén további 1000 milliárd forint terhet kaptak a pénzintézetek, ami devizahiteleseként kétmillió forintnak felel meg. Ezek után joggal merül fel, hogy a további rendezés terheit milyen arányban méltányos a bankokra terhelni, különös tekintettel a forinthitelesek és a hitellel nem rendelkezők által is megfizetett társadalmi költségekre – hívta fel a figyelmet.
Rámutatott: az egész társadalom érdeke az, hogy egy, az általános jogelveknek megfelelő, egyértelműen végrehajtható, a terheket méltányosan elosztó jogszabály szülessen. A bankszövetség továbbra is partner a társadalmi érdeket szolgáló jogszabály előkészítésében – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy a potyautasok kiszűrése továbbra is feladat, hiszen nem szabad jogszabályokkal visszaéléseket támogatni.
A bankok szerint és a szabályozók mellett a hitelfelvevőknek is volt és van felelősségük. A pozitív adóslista hiánya miatt több mint 1000 ügyfél vett fel 10-nél több lakáshitelt, a csúcstartó devizahiteles pedig 28 darab kölcsönt nem fizet. A hiányos szabályozási környezet, a hamis jövedelemigazolások és a trükkös értékbecslések mind közrejátszottak abban, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki – összegezte Kovács Levente.
