Két bank, a CIB Bank Zrt. és a Magyar Cetelem Bank Zrt., valamint három pénzintézet, a CIB Ingatlanlízing Zrt., a CIB Lízing Zrt. és az UCB Ingatlanhitel Zrt. nyújtott be keresetlevelet az állam ellen a Fővárosi Törvényszékhez. A keresetek mellékleteikkel együtt több tízezer oldalasak – olvasható a közleményben.
A Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség- vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni. Az erre irányuló első keresetek érkeztek be az ezek elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékre pénteken.
A július 26-án hatályba lépett törvény szerint a keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25.
A törvény e perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy a perek ne húzódjanak el. Például nincs lehetőség hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre, továbbá csak szűk körben van lehetőség bizonyításra, a tárgyalást pedig csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
A bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 8. napon ki kell tűznie a tárgyalást és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be. Mintegy 400 felperesként szóba jöhető pénzügyi intézmény van, a szakértők hozzávetőleg másfél száz ilyen perre számítanak.
Mintegy 700 millió forintot kaptak a bíróságok a devizahiteles-perek intézésére – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egyik határozatból.
A bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy a keresetlevél alperes magyar államnak kézbesítése a tárgyalás előtt legalább három nappal megtörténjen. A döntés írásba foglalására 8 napja van a bíróságnak, a határozathozatal legfeljebb 15 nappal halasztható el. A döntést az írásba foglalást követő 3 napon belül kézbesíteni kell a feleknek.
Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, a meg nem jelent feleknek pedig három napon belül kézbesíti. Fellebbezésre a határozat közlésétől számított nyolc napon belül van lehetősége a feleknek.
A sajtóosztály tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Ezután döntenek a tárgyalások kitűzéséről, illetve – amennyiben az adott keresetlevél nem felel meg a törvényi kritériumoknak – az idézés kibocsátása nélküli elutasításról. A tárgyalások kitűzésére nem a keresetlevelek beérkezésének sorrendjében, hanem azok feldolgozása alapján kerül sor.
A devizahiteles-ügyek intézésében elsősorban a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának 40 bírája és a kerületi bíróságokról korábban kirendelt 127 kerületi bírósági bíró vesz részt. Amennyiben szükséges, a törvényszék polgári kollégiumából 34 elsőfokú bíró, illetve 18 háromtagú másodfokú bírói tanács is rendelkezésre áll. Összesen a polgári ügyszak mintegy 300 bírája áll készenlétben a devizahiteles-perek intézésére.
Általános meghatalmazást adott a szaktárca azoknak az ügyvédi irodáknak, amelyek ellátják a magyar állam képviseletét a várhatóan meginduló bankperekben. Úgy tudjuk, akár 150 jogászra is szükség lehet. Öt ügyvédi iroda szakemberei fejtik ki a bíróságon, miért nem volt tisztességes az egyoldalú kamatemelés a devizaalapú hitelszerződésekben. Értesülésünk szerint a bírák készen állnak, hogy fogadják a hitelintézetek kérelmét.
A törvényszék teljes mértékben felkészült a kézbesítési feladatra is, amit 100 ügyviteli, illetve fizikai alkalmazottja végez majd – közölték.
A pénzintézetek által indítható perekben egy jól körülhatárolható kérdésről kell dönteni: arról, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései. Ennek megítéléséhez a Kúria által kidolgozott és a törvénybe átemelt kritériumrendszer áll a bírák rendelkezésére, mely szerint például azt kell vizsgálni, hogy világos, egyértelműen megfogalmazott, tételesen, objektíven meghatározott, szimmetrikus, átlátható, felmondható szerződéses kikötésekről van-e szó.
A most induló perekben egyesbíró és háromtagú tanács is eljárhat, attól függően, hogy az ügy bonyolultsága és terjedelme mit tesz szükségessé. A már működő tanácsok mellett ad hoc, csak erre az ügytípusra létrehozott tanácsok is eljárhatnak, melyek jellemzően egy törvényszéki bíró elnökletével és felrendelt kerületi bírák részvételével ítélkezhetnek – mondta el korábban Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke.
Várhatóan szeptember végére a törvényszék túl lesz a nagy rohamon, októberben a Fővárosi Ítélőtáblán a sor, melynek a törvény szerint az esetleges fellebbezések nyomán szintén 30 napon belül kell meghoznia másodfokú döntéseit, a jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal.
Így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és pénzügyi intézmények közti – erre a néhány hónapra felfüggesztett – egyedi perek, amelyek akkor már rövid időn belül konkrét elszámolással lezárulhatnak. Devizahitelekkel kapcsolatos keresetet jelenleg is be lehet nyújtani a bíróságokhoz, ám az újonnan érkező ügyekben nem indul el az érdemi eljárás, azokat is felfüggesztik, amíg le nem zárulnak a pénzintézetek és az állam közti egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos perek, melyekben pénteken nyújtották be az első kereseteket a pénzintézetek.
