A bíróság a KDB Bankot 635 ezer forint, a lízingcéget 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. A KDB Bank ügyében a bíró a határozat indoklásában kiemelte: a bank által beterjesztett általános szerződési feltételek (ászf) közül – amelyek kis betűkkel szedve is 50 oldalt tettek ki – szinte egyik sem felelt meg az átláthatóság elvének. Kifejtette: a szerződéskötés időpontjában a fogyasztónak egyfelől tisztában kell lennie azzal, hogy kötelezettségének a mértéke milyen keretek között változhat, másfelől pedig a drágulás okának visszakereshetőnek kell lennie egy-egy díj- vagy költségemelés után. E két feltételből azonban egyik sem teljesült – állapította meg.
Elmondta, a pénzintézet által alkalmazott ászf számos pontja túl általánosan fogalmazott, ezért nem felelt meg az egyértelműség elvének. Egy helyütt például csak „pénzpiaci kamatokat” említ, de semmilyen magyarázatot nem fűz hozzá, hogy konkrétan milyen kamatokra utal.
A bíró megjegyezte, volt olyan ászf, amely a per alapjául szolgáló törvényben kikötött hét alapelvből hat elvnek megfelelt, csak a szimmetria elvének nem, vagyis nem tette kötelezővé, hogy a körülmények megfelelő alakulása esetén a kamatok, díjak, költségek csökkenjenek. Az indoklás kitért arra is, hogy az objektivitás elvének – tehát hogy a pénzintézet nem idézhette elő az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülményeket – a KDB Bank által használt mindegyik ászf megfelelt.
A CIB Lízing ügyében a bíró az indoklásban kifejtette: a felperes egyik kikötése sem felelt meg a szimmetria, az arányosság és az átláthatóság feltételeinek. A törvényszék – a felperes álláspontjával szemben – úgy foglalt állást, hogy részben a referencia-kamatlábhoz igazított szerződésmódosítási joggal kapcsolatos kikötések is a törvény hatálya alá tartoznak, mert nem automatizmuson alapult az egyoldalú módosítás, hanem a felperes szubjektív döntésén.
A bíróság egyebek között megállapította, hogy a CIB Lízing egyik kikötése sem felelt meg a szimmetria elvének, mivel a fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége mellett nem kezelte kötelezettségként a fogyasztók javára történő szerződésmódosítást, emiatt a szerződéskötéskor létrejött értékegyensúly felbomlott. Az átláthatóság és az arányosság elvének nem felelt meg például az a kikötés, amelyik szerint legfeljebb az infláció mértékéig történhet korrekció, mert csak felső korlátot szab. A felmondási jog helyett pedig sok esetben előtörlesztési jogot biztosított a pénzügyi cég, ami nem ugyanaz és nem felel meg a tisztesség követelményének.
Az alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban arra mutatott rá a bíróság, hogy a perbeli kifogások egyike sem felel meg több olyan alapelvnek, amely közvetlenül levezethető a Ptk. tisztességtelenségre vonatkozó szabályaiból. A jogalkotó korábban is érvénytelennek tekintette az olyan általános szerződési feltételt, amely a jóhiszeműség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg a feltételeket. A törvényszék az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát is figyelembe véve hozta meg határozatát.
A felperes jogi képviselője nem nyilatkozott a sajtónak arról, hogy fellebbeznek-e a döntés ellen.
