Tömeges elbocsátások jöhetnek a támogatások megvonása miatt

Csak a juhágazatban háromszáz munkahely van veszélyben.

Piaci elemzők szerint az uniós támogatások kormány által bejelentett átszabása megakaszthatja a teljes állattartó ágazat utóbbi években elindult fejlődését. A kormány döntésével ugyanis – felkészülési időt sem hagyva az orosz embargó által sújtott, az adócsalók által lenyomott árakkal versenyezni kényszerülő hazai gazdálkodónak – megvonja a földalapú támogatás mintegy hetven százalékát az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó szervezetektől – közölte Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. tulajdonos vezérigazgatója, a Tej Terméktanács elnökségi tagja.

A Földművelésügyi Minisztérium szerint hazai forrásokkal és a tervezett munkahely-támogatási programmal együtt mintegy 240 milliárd forinttal több pénzhez jutnak az ágazat szereplői, a ciklus győztesei pedig az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok lesznek, ezzel hozzájárulnak a magyar vidék felemelkedéséhez.

A terméktanács a területalapú támogatások kapcsán azonban úgy számol, hogy a hazai gazdálkodók évente 350 milliárd forintnyi támogatásából évi 20 milliárd eshet arra az 525 cégre, amely 1200 hektárnál nagyobb birtokokon gazdálkodik, tehát a ciklus egészét tekintve a kiesés százmilliárdos méretű. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) még borúlátóbb, ők 240 milliárdos kieséssel számolnak 2014 és 2020 között az előző uniós költségvetési ciklushoz képest. Mint azt Máhr András, a szervezet főtitkár-helyettese korábban elmondta, „Igen távol állnak egymástól a gazdálkodóknak szóló kormányzati ígéretek és a valóság, s mindezt a termelők rövidesen saját maguk is megtapasztalják majd”.

Nagy Tamás, a MOSZ elnöke kitért arra is, hogy a területalapú támogatás elvonása azokat az állattenyésztőket érinti a leginkább, akik a hazai állomány döntő hányadát tartják; nemcsak a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztésre fordítható uniós keret lesz kisebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is, így a következő években nem fejlődik majd az állattenyésztés, és új munkahelyek sem jönnek létre az agráriumban.

A támogatások csökkenése miatt nemcsak hogy nehezebben jutnak majd hitelhez az állattartók, de meglévő – a fejlesztési kényszer miatt felvett – hitelszerződéseiket is felülvizsgálhatják a bankok – sorolta a veszélyeket Hegedűs, aki arról is beszámolt, hogy a nagyvállalatok a fennmaradás, és a munkahelyek megtartása érdekében darabokra szedhetik az üzemeiket, hogy az 1200 hektáron felüli bérelt földeket kivigyék a gazdasági társaságokból.

A bizonytalanság egyértelműen káros – nyilatkozta korábban Éder Tamás, utalva arra, hogy még nem tudni, milyen kompenzációt tervez adni az állam. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Bonafarm Zrt. PR- és vállalati kapcsolatok igazgatója szerint ugyanakkor például az állatjóléti támogatásokkal csak a már meglévő jogszabályi rendelkezésekben szereplő elvárásokat meghaladó intézkedések költségeit lehetne elvileg kompenzálni.

Összességében – tette hozzá – egyébként az orosz kiviteli tilalom és az esetleg elhúzódó hazai bizonytalanság, amelynek során nem látjuk pontosan, milyen támogatásokra számíthatunk, akár nagyon kedvezőtlen hatást is gyakorolhat a fő állattenyésztő ágazatokban.

A Mezort-csoport telep-korszerűsítési programjával a Lajta-Hanság Zrt. károlyházi tehenészeti telepén modern, automatizált, körforgó rendszerű fejőházat adtak át; a Mezort örömébe azonban üröm vegyült, a cégcsoport ugyanis attól tart, hogy veszélybe kerülhet az állatállomány és az eddigi fejlesztések eredménye, mert a beruházás kezdete óta eltelt időszakban átszabták az agrártámogatások rendszerét. – Visszafordult az idő kereke: a rendszer átgondolatlan szabályozásával cégeket, munkahelyeket, a környezet védelmét és értékeinek megőrzését sodorja veszélybe a kormány – mutatott rá a visszásságokra Purgai Ferenc, a Mezort vezérigazgatója.