A Napigazdasag.hu által megszólaltatott Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke arra figyelmeztet, hogy a támogatási rendszer átalakítása miatt akár 50−60 ezerrel is csökkenhet a hazai anyajuhok száma, a teljes állomány pedig a kieső szaporulattal együtt mérséklődhet.
Ez nagyobbrészt a területalapú támogatások (SAPS) átalakítása miatt következhet be. Ismert, az 1200 hektár feletti területű gazdaságok az efölötti részre nem igényelhetik a támogatást, másrészt egy kormányrendelet kompenzáció nélkül 2016-ra halasztotta a 2015-re szóló agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatás újraindítását.
A SAPS-megvonással érintett 525 vállalkozásból 28-an foglalkoznak komolyabban juhokkal, itt tartják az 1,3 milliós hazai juhállomány 4 százalékát, túlnyomórészt kedvezőtlen adottságú, gyenge takarmánytermő képességű szántó- és legelőterületeken. A KSH szerint a juhállomány, és azon belül az anyajuhok száma is erőteljesen növekedett – eddig. Az állomány nagyobbik, 87 százalékos hányadát egyébként az egyéni gazdaságok, 13 százalékát a gazdasági szervezetek tartják.
Bátor Árpád jelezte: a SAPS-támogatás változásai és az akg-támogatás kiesése után a fennmaradt támogatási formák – az állatjóléti, illetve az anyajuh-támogatás – a stagnáló bárányárak mellett nem fedezik a juhtartás takarmány- és foglalkoztatási költségeit, ezért számos kisebb juhtenyésztő gazdaság is mérlegelni kezdte, mennyi veszteséget tud elviselni.
A nagy cégeknél már a lassú állománycsökkentést, illetve a leggyengébb földek bérleti szerződéseinek felmondását fontolgatják. A terméktanács számításai szerint ha mind a 28 nagyüzem leépíti a juhágazatát, mintegy 300 munkahely szűnhet meg az ágazatban.
A Juh Terméktanács elnöke saját vállalkozását, a Palota-Vidék 2000 Zrt. példaként felhozva arra is figyelmeztetett: ha az új támogatási és földforgalmi szabályok miatt vissza kell nyesni a művelt, illetve legeltetésre használt területet – vagy ha elvesztik az államtól bérelt területeiket –, nemcsak a juhászat, hanem a tejelő tehenészet felszámolását is mérlegelik majd.
Piaci elemzők szerint az uniós támogatások kormány által bejelentett átszabása megakaszthatja a teljes állattartó ágazat utóbbi években elindult fejlődését. A kormány döntésével ugyanis – felkészülési időt sem hagyva az orosz embargó által sújtott, az adócsalók által lenyomott árakkal versenyezni kényszerülő hazai gazdálkodónak – megvonja a földalapú támogatás mintegy hetven százalékát az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó szervezetektől – közölte Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. tulajdonos vezérigazgatója, a Tej Terméktanács elnökségi tagja.
A Földművelésügyi Minisztérium szerint hazai forrásokkal és a tervezett munkahely-támogatási programmal együtt mintegy 240 milliárd forinttal több pénzhez jutnak az ágazat szereplői, a ciklus győztesei pedig az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok lesznek, ezzel hozzájárulnak a magyar vidék felemelkedéséhez.
A terméktanács a területalapú támogatások kapcsán azonban úgy számol, hogy a hazai gazdálkodók évente 350 milliárd forintnyi támogatásából évi 20 milliárd eshet arra az 525 cégre, amely 1200 hektárnál nagyobb birtokokon gazdálkodik, tehát a ciklus egészét tekintve a kiesés százmilliárdos méretű. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) még borúlátóbb, ők 240 milliárdos kieséssel számolnak 2014 és 2020 között az előző uniós költségvetési ciklushoz képest. Mint azt Máhr András, a szervezet főtitkár-helyettese korábban elmondta, „Igen távol állnak egymástól a gazdálkodóknak szóló kormányzati ígéretek és a valóság, s mindezt a termelők rövidesen saját maguk is megtapasztalják majd”.
Nagy Tamás, a MOSZ elnöke kitért arra is, hogy a területalapú támogatás elvonása azokat az állattenyésztőket érinti a leginkább, akik a hazai állomány döntő hányadát tartják; nemcsak a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztésre fordítható uniós keret lesz kisebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is, így a következő években nem fejlődik majd az állattenyésztés, és új munkahelyek sem jönnek létre az agráriumban.
A támogatások csökkenése miatt nemcsak hogy nehezebben jutnak majd hitelhez az állattartók, de meglévő – a fejlesztési kényszer miatt felvett – hitelszerződéseiket is felülvizsgálhatják a bankok – sorolta a veszélyeket Hegedűs, aki arról is beszámolt, hogy a nagyvállalatok a fennmaradás, és a munkahelyek megtartása érdekében darabokra szedhetik az üzemeiket, hogy az 1200 hektáron felüli bérelt földeket kivigyék a gazdasági társaságokból.
A bizonytalanság egyértelműen káros – nyilatkozta korábban Éder Tamás, utalva arra, hogy még nem tudni, milyen kompenzációt tervez adni az állam. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Bonafarm Zrt. PR- és vállalati kapcsolatok igazgatója szerint ugyanakkor például az állatjóléti támogatásokkal csak a már meglévő jogszabályi rendelkezésekben szereplő elvárásokat meghaladó intézkedések költségeit lehetne elvileg kompenzálni.
Összességében – tette hozzá – egyébként az orosz kiviteli tilalom és az esetleg elhúzódó hazai bizonytalanság, amelynek során nem látjuk pontosan, milyen támogatásokra számíthatunk, akár nagyon kedvezőtlen hatást is gyakorolhat a fő állattenyésztő ágazatokban.
A Mezort-csoport telep-korszerűsítési programjával a Lajta-Hanság Zrt. károlyházi tehenészeti telepén modern, automatizált, körforgó rendszerű fejőházat adtak át; a Mezort örömébe azonban üröm vegyült, a cégcsoport ugyanis attól tart, hogy veszélybe kerülhet az állatállomány és az eddigi fejlesztések eredménye, mert a beruházás kezdete óta eltelt időszakban átszabták az agrártámogatások rendszerét. – Visszafordult az idő kereke: a rendszer átgondolatlan szabályozásával cégeket, munkahelyeket, a környezet védelmét és értékeinek megőrzését sodorja veszélybe a kormány – mutatott rá a visszásságokra Purgai Ferenc, a Mezort vezérigazgatója.
