Fejlesztés komor fellegek alatt

Modern fejőberendezést és istállót avattak Károlyházán; kérdéses a befektetés megtérülése.

Nyáron a csarnokban a ventilátorok 24 Celsius-fok felett azonnal bekapcsolnak, 28 fokot meghaladó hőmérséklet esetén automatikusan beindul a tehénpermetező, amely harminc másodpercig hűti a jószágokat, majd harminc másodperces szünet után újra. Hogy azt állatok jól érzik magukat, bizonyítja: korábban a régi istálló melegében húsznál több liter tejet nem adtak a tehenek, az új létesítményben tíz literrel többet adnak le naponta.

A fejlődés következő stációja a most átadott másik új istálló és a fejőberendezés, valamint a tejház és irodaépület. A fejő önmagában egy csoda: az egyszerre ötven tehén befogadására alkalmas berendezés forgórendszerű, vagyis miután a zsúfolótérről (ami egy árnyékolóval ellátott hatalmas rámpa) behajtják az állatokat a fejőbe, forgószínpadhoz hasonlatosan minden egyes jószág után fordul egyet körbe a berendezés. Miután minden állatot behajtottak a fejőgépbe, a gép háromszázhatvan fokos kört tesz meg, éppen ennyi idő alatt le is feji az első szarvasmarhát, majd sorba a többit.

A kor követelményeinek megfelel a fejőgép, amely óránként 2-300 tehén fejésére alkalmas, így fokozza a termelékenységet, a hatékonyságot. A berendezés egy nap alatt másfél-kétszeresére növeli a lefejhető állatok számát, s nem utolsó- sorban az itt dolgozóknak is megfelelőbb munkakörülményeket biztosít. A beruházás több mint egymilliárd forintba került; a cég ugyan kihasználta az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket, de az uniós forrás csupán 40 százalék, a fennmaradó hányad önrész, amit a cég adózott eredményéből gazdálkodott ki, illetve rövidlejáratú hitel.

Preiner József elmondja, előzetesen úgy kalkuláltak, hogy optimális esetben kilenc-tíz év alatt megtérül a beruházás. És itt fontos hangsúlyozni az optimális kifejezést: a Lajta-Hanságnál ugyanis nem számoltak a tervezéskor fennálló feltételek megváltozásával.

– Viharos felhők gyülekeznek a fejünk felett: az ezerkétszáz hektár felett gazdálkodó vállalkozások földalapú támogatásának megszűnése több tekintetben is érint bennünket. A terület nagysága miatti elvonásokon túl ugyanis az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és a tejkvóta megszűnése is érzékenyen érint bennünket – válik komorrá Preiner József tekintete. Elmondja: e támogatás eltűnése esetükben 4700 hektár művelését – illetve nem művelését – befolyásolja. Mindez érinti az év madarát, az egymillió forintos eszmei értékkel bíró túzokot is.

Hogy mi a kettő között az összefüggés? Európa három helyén fészkel a ritka, nagy testű madár, ezek egyike éppen a Lajta-Hanság területén található; ahol azonban a túzok fészkel, ott szigorodnak az előírások, öntözési, kaszálási tilalom lép életbe, valamint korlátozzák a növényvédelmi szerek használatát. Emellett a madaraknak biztosítani kell a megfelelő takarmányt, télen repcetáblát fenntartani, ha hó borítaná a táblát, a havat le kell takarítaniuk.

Mindez összességében kihat a termelés minőségére, így ha szünetel vagy hiányt szenved a támogatás, a cégnek el kell gondolkodnia az intenzívebb növénytermesztésen. Eközben uniós versenytársaink kellőképpen fel vannak készülve arra az esetre, ha az orosz embargó miatt árujuk nem kerülhet az EU-n kívüli piacokra. Ez esetben ugyanis nálunk helyezik el a tejtermékeket. Preiner József hallott már literenként 28 eurócentes lengyel tejről is.

A német–holland határon vagy Olaszországban manapság is több ezer szarvasmarha elhelyezésére alkalmas tehenészet épül uniós forrásból. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a területalapú támogatás Németországban – ugyan tartományonként eltérő mértékben, de – nagyobb (a hírek szerint 270-300 euró hektáronként), mint Magyarországon, érthetjük meg csak igazán, miért gyűlnek a ráncok az állattartók homlokán.

Beszédes: mint szó volt róla, a tehenészet tegnap felavatott objektumait részben uniós forrásból biztosították, az ezt hirdető táblán az áll: „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekre beruházó Európa” Ehelyett inkább jó piac lettünk, holott el tudnánk látni magunkat, úgy tűnik, az EU-ban vannak egyenlőbbek az egyenlők között; ezért esett áldozatul több ezer hektár szőlő, kellett levágni állatainkat, zárt be több cukor- és konzervgyár.

– Nem vagyok benne biztos, hogy a külföldi tejtermékek a választék bővítése miatt érkeznek az országba – mondja Preiner József.

A Lajta-Hanságnál bíznak a felhők eltűnésében: ígéreteket kapott az ágazat, de hogy pontosan miként alakul ez a mezőgazdaságban, különösen ott, ahol nem tisztán növénytermesztéssel foglalkoznak, nem tudni. Preiner József mindehhez hozzáteszi, a növénytermesztéssel foglalkozó cégek könnyebb helyzetben vannak, mert kevesebb munkaerő elegendő esetükben az egyébként is nagyobb profithoz. A károlyházi cégnek jelen helyzetben az is nehézséget okoz, hogy 260 alkalmazottját megtartsa.

Pedig az itt (illetve minden állattenyésztéssel foglalkozó cégnél) dolgozók az év 365 napján kiszolgálják az állatokat, hogy a jószágok is szolgálják az embereket, jó minőségű tejet, húst adjanak, tejükből finom tejtermékek készüljenek. Felvetésünkre, hogy Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pár napja a Hír TV-ben azt mondta, több támogatás jut az állattenyésztőknek, Preiner József úgy reagál: akkor érdemes ezekről beszélni, ha megjelennek a rendeletek, a törvények, addig csupán feltételezések.