A beruházás nemcsak a tehenészet, hanem a régió és az ország sikere is – mondta el megnyitóbeszédében Preiner József. A Lajta-Hanság Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: a hatékonyabb munkával – az átadott berendezés másfél óra alatt 300 állat megfejésére képes – az előállított termék minőségét is növelik.
Purgai Ferenc, a Mezort Zrt. vezérigazgatója követte a felszólalók sorában, ő azzal kezdte, hogy bevált az a tíz évvel ezelőtti ötlet, amely szerint fogjon össze három nagy agrárcég, hogy jobb lehetőségeik legyenek a piacon. Purgai szerint ezt igazolják a számok is: a Mezort Zrt. ma 14 ezres állatállománnyal, ebből 4800 tejelő tehénnel büszkélkedhet, és 600 embernek biztosítanak munkát, az elmúlt öt évben pedig 12 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre. „Magyar munkaerővel, magyar embereknek termelünk kiváló minőségű élelmiszert, miközben fenntartható módon bánunk az erőforrásokkal” – foglalta össze.
A vezérigazgató kitért az uniós támogatások fontosságára is, hangsúlyozva, hogy az eddig kiszámíthatóan működő támogatási rendszer ismeretében vágtak bele a fejlesztésbe (a társaság a beruházás 60 százalékát önerőből biztosította), ám „a körülmények időközben drasztikusan megváltoztak”. Érthetetlennek nevezte, hogy a kormány elvonta az 1200 hektár feletti birtokok területalapú támogatását. „Ez érthetetlen és káros” – mondta Purgai, kiemelve, hogy mindezek mellé a hazai agrárium szereplőinek hamarosan számolniuk kell az orosz embargó hatásaival. „Azok a termékek, amelyek nem kerülnek így eladásra, az uniós piacra fognak visszafolyni” – foglalta össze az ágazat szereplőinek aggodalmát. Veszélybe kerülnek az eddigi fejlesztések és korszerűsítések, ha „visszafelé forgatják az idő kerekét” – jelentette ki Purgai.
Ismert: lapunknak korábban Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. tulajdonos vezérigazgatója, a Tej Terméktanács elnökségi tagja is erről a problémáról számolt be. Hegedűs szerint a hazai állattartók olyan helyzetben kénytelenek szembenézni az újabb bizonytalansági tényezővel, a területalapú támogatás megvonásával, amikor amúgy is jelentős problémát okoznak számukra a feketepiacon ténykedők és az orosz embargó következtében az uniós piacon ragadt termékfelesleg miatti árcsökkenés.
Beszédet mondott a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Nagy István is. A politikus, aki a térség országgyűlési képviselője is egyben, arról szólt, hogy az ünnepségen megjelentek joggal büszkék a beruházásra és a Mezort Zrt. sikerére. „Ez a fejlesztés csattanós válasz arra a problémára, ami az egész magyar agráriumot, sőt az uniós mezőgazdaságot fenyegeti” – közölte. Hasonlatában úgy fogalmazott: olyan ez, mint az a felhő, amit a mezőgazdaságban szereplők néha nagyon várnak, mert kell az eső, néha pedig nagyon aggódnak miatta, mert a túl sok eső elrohasztja a terményt.
Nagy István kitért arra is, hogy az agráriumban a nagy- és kisbirtok egységére van szükség, hiszen a beruházás is nagyszerűen bemutatja, hogy hiába a fejlesztés, a technika, ha nincs az állatokhoz értő „Sanyi bácsi és Józsi bácsi”. Kitért arra is, hogy tárcaközi egyeztetések vették kezdetét a piacon rengeteg kárt okozó áfacsalók megfékezése, megakadályozása érdekében. „Így megvalósulhat az is, hogy a magyar termék garancia lesz, mert a vásárlók tudni fogják, aki magyar árut vesz, minőséget vesz”. Az államtitkár közölte azt is, hogy az elkövetkező időszakban 212 milliárd forint többletforrás kerül az agráriumba, így soha nem látott mértékű támogatást kapnak az állattenyésztők. Az egyes jogcímek vonatkozásában a tejelő tehenek után a jelenlegi szinthez képest 55 százalékkal több, összesen 69 millió eurónyi éves keret áll rendelkezésre. A tejtermelők 2015-ben összesen mintegy 20 milliárdos támogatást kapnak, melyből 14 milliárd forint a többletforrás.
A fejőház szalagátvágása előtt a szónokok a tehenészet tejével koccintottak. A berendezés bemutatása során Nagy István úgy fogalmazott: ilyen gépekről egyetemistaként ők csak álmodoztak.
