Kiutat keresnek a hazai állattartó gazdaságok

Áfacsalók, az orosz embargó és az uniós támogatások körüli bizonytalanság okoz nehézségeket.

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok lesznek a legnagyobb nyertesei a 2020-ig szóló uniós költségvetési ciklusnak, amivel hozzájárulnak a magyar vidék felemelkedéséhez. A szaktárca szerint bár 2014 és 2020 között az Európai Unió közös agrárpolitikájának költségvetése 373 milliárd euró lesz, ami 48 milliárd euróval kevesebb a 2007–2013-as keretnél, a Magyarországra jutó 12,3 milliárd euró 1,9 milliárd euróval több, mint amit lehívhattunk az előző hétéves uniós költségvetési ciklusban. Az évtized végéig érvényben marad a területalapú támogatás, amelynek összege évente várhatóan hektáronként 68 ezer forint lesz. A minisztérium úgy látja, a hazai források figyelembevételével az állattartók nagyjából évi harmincmilliárd forinttal több támogatásra számíthatnak a jövő évtől. A tervezett munkahely-támogatási programmal együtt a minisztérium szerint összesen több mint 240 milliárd forinttal nagyobb dotációhoz juthatnak az ágazat szereplői.

A nagygazdaságokat s egyben a legtöbb állatot tartó agrárcégeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége ezzel szemben úgy számol, hogy 2014 és 2020 között a korábbi uniós költségvetési ciklushoz képest 240 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jutnak. Meglátásunk szerint nemcsak a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztésre fordítható uniós keret lesz kisebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is. Nagy Tamás, a szervezet elnöke kitért arra is, hogy a területalapú támogatás elvonása azokat az állattenyésztőket érinti a leginkább, akik a hazai állomány döntő hányadát tartják. Szerinte a következő években nem fejlődik majd az állattenyésztés, és új munkahelyek sem jönnek létre az agráriumban.

Az állattartók éves árbevételének 20-30 százalékát a támogatások jelentették. A folyamatos fejlesztési kényszer miatt el vannak adósodva, a hitelhez szükséges fedezet pedig esetükben az eddig biztosnak hitt területalapú támogatások voltak – mutatott rá Hegedűs Imre, aki szerint nem lenne meglepő, ha a jövőben a pénzintézetek az eddigi szerződések felülvizsgálata mellett döntenének.

Az már szerinte bizonyos, hogy a nagygazdaságok sokkal nehezebben fognak ezt követően kölcsönhöz jutni. E cégek vezetői azonban – tette hozzá – jelenleg nem a fejlesztéseken törik a fejüket, hanem azon, hogy az évtizedek alatt felépített, jól működő üzemeket hogyan szedjék darabjaira annak érdekében, hogy a bérelt földeket kivigyék a gazdasági társaságokból, ezzel igyekezve megmenteni a munkahelyeket és a cég fennmaradását.

– A Bicskei Mg. Zrt. nagyon sok állatot tart, a tejet feldolgozzuk és saját magunk értékesítjük. Esetünkben 16 hektár elegendő arra, hogy egy főnek bejelentett munkahelyet biztosítsunk – közölte a társaság tulajdonosa. Rámutatott: a csak szántóföldi termeléssel, 1200 hektár alatti területeket megművelő termelők esetében pedig 150 hektáronként foglalkoztatnak egy-egy embert. A kormány azonban – sérelmezte a cégvezető – a rendeleteiben nem veszi figyelembe ezt a mérőszámot, csak a birtok méretét figyeli, és ez alapján dönt.

Az állattartó telepek korszerűsítésére adott támogatások az elmúlt hat évben nagyban hozzásegítettek az ágazatot a fejlesztésekhez. A bicskei társaság például ezer új állatférőhelyet épített ki. E fejlődést azonban megakaszthatják a mostani piaci folyamatok és a támogatások megvonása. Sokan gondolkoznak azon, hogy felhagynak az állattartással, és áttérnek a növénytermesztésre. Ennek fő oka az ágazatban tapasztalt elöregedés – magyarázta Hegedűs Imre. Mint mondta, amennyiben közelebbről megvizsgáljuk az utóbbi években jelentős fejlesztéseket elkezdő gazdaságokat, azt tapasztaljuk, hogy tulajdonosaik és felső vezetőik jócskán betöltötték az 50-70 évet. Vagyis már nem ambiciózus fiatalemberek, egy generációváltásra váró korosztályról van szó. A jelenlegi helyzetben nagyon veszélyes gondolat fogalmazódott meg bennük: nem érdemes még karácsonykor is napi kétszer megfejni a tehenet, etetni az állatokat, hiszen a jóléthez elegendő csak egy-két fajta haszonnövényt termeszteni. Az sokkal kevesebb munka mellett jóval nagyobb jövedelemmel kecsegtet. Egyszerűen azért, mert a jelenlegi támogatási rendszerben – ami ebből a szempontból nem fog változni – nagyjából 100-150 hektáron termelt szántóföldi növény kényelmes, kulturált jólétet biztosít – vélte a Tej Terméktanács elnökségi tagja.

Egyelőre még mindig nem látunk tisztán, hiszen a területalapú támogatásokkal kapcsolatos intézkedéssel összefüggő döntéssel párhuzamosan többféle új támogatás beindítását ígérte a kormányzat – mondta megkeresésünkre Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Bonafarm Zrt. PR- és vállalati kapcsolatok igazgatója szerint az ígért dotációk még nagyon erősen befolyásolhatják azt, hogy végül milyen hatással lesz az állattenyésztésre az intézkedéscsomag. A bizonytalanság egyértelműen káros, ezért minél tovább tart ez az időszak, annál nagyobbak a kockázatok. Reményei szerint az év végére minden idevonatkozó rendelet megjelenik, s akkor annak ismeretében majd pontosabb előrejelzések készülhetnek arról, hogy az egyes állattenyésztési ágazatokra milyen hatást gyakorolnak az intézkedések. Az eddig hallottak alapján azonban továbbra is bizonytalannak tűnik a baromfi- és sertéságazat helyzete, az összes többi esetben ugyanakkor az intézkedések valószínűleg nem fogják érdemben csökkenteni az állattartási kedvet. Ám a tejágazatnál más szabályozási, illetve piaci folyamatok – így például a kvótarendszer megszűnése vagy az orosz importtilalom – jelentős piaci változásokat eredményezhetnek.

Az állatjóléti támogatásokkal csak a már meglévő jogszabályi rendelkezésekben szereplő elvárásokat meghaladó intézkedések költségeit lehetne elvileg kompenzálni – mutatott rá az egyik kockázatra a szakértő. Ebből következően – tette hozzá – ez nem olyan dotáció, mint a területalapú támogatás, amit a földművelő mindenképpen megkap. Nehezen tartotta elképzelhetőnek, hogy ez olyan forrás legyen, amelyhez az ágazat többletként úgy jut hozzá, hogy ne legyenek ahhoz kötődő költségek vagy elmaradó bevételek.

A foglalkoztatással kapcsolatban megígért intézkedésekről pedig még nem lehet tudni semmit. Mint mondta, a területalapú támogatások bizonyos gazdasági méret feletti elvétele kockázatossá teszi a bankok számára is ezen társaságok fejlesztéseinek finanszírozását. A tapasztalatok szerint azonban a pénzintézetek is várakozó állásponton vannak, s csak akkor lépnek majd, ha azt látják, hogy meginog e beruházások pénzügyi háttere. A bankok ugyanis jellemzően azzal a tudattal indították el ezeket a hitelszerződéseket, hogy a bevételi oldalon biztos pontként szerepelt a földalapú támogatás, tehát garanciát veszíthetnek ezek megvonásával. Amennyiben az érintett agrárcégek nem tudják valahogy pótolni e garanciákat, úgy nyilvánvaló, hogy a hitelszerződés egészét kénytelenek átgondolni az érintett felek. Összességében – tette hozzá – egyébként az orosz kiviteli tilalom és az esetleg elhúzódó hazai bizonytalanság, amelynek során nem látjuk pontosan, milyen támogatásokra számíthatunk, akár nagyon kedvezőtlen hatást is gyakorolhat a fő állattenyésztő ágazatokban.

Augusztus végén már megjelent az a kormányrendelet, amely a területalapú támogatás elvonását kompenzálná az állattartók esetében, akik összesen harminchárommilliárd forinttal több pénzre számíthatnak jövőre. A jogszabály értelmében a támogatáscsökkentésből származó forrásokból a 2014–2020. évi vidékfejlesztési program elkészítése és a jogcímek meghirdetése során a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra 2017–2020 között évi nyolcmilliárd forintot szándékoznak fordítani. Az ökológiai gazdálkodásra 2015–2016-ban évi hétmilliárd, a 2015 és 2020 közötti környezetgazdálkodási kifizetésekre pedig 8,72 milliárd forint juthat. A versenyképesség javítására az állattenyésztési ágazatokban a következő öt évben évi hárommilliárd forintos keret áll rendelkezésre. Emellett a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztésére 2015–2016-ban kétmilliárd, 2017–2020 között évi egymilliárd forintot terveznek majd.

A csak növénytermesztéssel foglalkozó nagygazdaságokat esetleg hátrányosan érintő degresszió bevezetése mellett a kormány arról is döntött, hogy 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő támogatást is ad 2020-ig, mégpedig az állattenyésztés javára. A program nagyságrendjét jól mutatja, hogy míg 2014-ben összesen 42 milliárd forint, jövőre már 75,5 milliárd forint áll rendelkezésre a tárcánál az állattenyésztési programokra.