Nálunk nincsenek oligarchák, a társaságunk és a föld is a falué, az ott élőké, és az ország egyik legkedvezőtlenebb területein gazdálkodunk – mondta lapunknak a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. Rácz László rámutatott: cégüknek 479 tulajdonosa van, és 2627 tulajdonostól bérelnek 2326 hektárnyi területet. Vagyis a bérbe vett átlagos birtokméret alig 0,8 hektár. A területalapú támogatások megvonása miatt évente 45 millió forint, az agrárkörnyezet gazdálkodási támogatás kiesésével együtt pedig 120 millió forintos kieséssel számolhatnak. Mindez a hatéves uniós ciklust figyelembe véve 800 millió forint árbevétel-kiesést fog jelenteni a társaságnak.
Az igazgató tájékoztatása szerint 800 hektáron foglalkoznak vetőmagtermeléssel. Mint mondta, vagy ezt hagyják abba, vagy a sertéstenyésztést. A sertéstelepet 520 millió forintos befektetéssel mostanában újították fel, 450 kocát tartanak, évi tízezer hízót nevelnek. Igazán jó megoldás erre a helyzetre nincs – jelentette ki. Azt remélik, a kormány belátja, hogy intézkedésével tarthatatlan helyzetet teremt e hátrányos helyzetű településeken, és a későbbiekben kivételeket tesz azért, hogy a prügyihez hasonló térségek ne menjenek tönkre. – Mi a faluban saját embereink földjét nem fogjuk tudni megművelni, mert százezer forintos versenyhátrányba kerülünk a szlovák, cseh vagy román gazdálkodókkal szemben. Ez a rendszer teljesen igazságtalan, és pillanatnyilag nem látjuk az ebből kivezető utat – közölte az igazgató.
Rávilágított: cégüknél harminc hektárra jut egy foglalkoztatott, s nem minimálbért, hanem havi bruttó 240 ezer forintot fizetnek a dolgozóiknak. Tavaly összesen 425 millió forintot fizettek ki helyben a dolgozóknak és az önkormányzatnak. A szakember szerint minden egyes magyar földművelőnek elő kellene írni ezt a művelt területhez viszonyított foglalkoztatási arányt és bérezést, és akkor máris megoldódna a vidéki munkanélküliség és a vidék megtartóképességének kérdése. – De a kormány nem ezt tette – hívta fel a figyelmet –, hanem a területi adottságok és a foglalkoztatotti létszám teljes figyelmen kívül hagyásával döntött a támogatás megvonásáról. – Nehéz ezt megérteni, s egyelőre nem látjuk továbbélésünk hosszú távú lehetőségét – mondta a prügyi igazgató.
Kitért arra is, hogy a társaság által művelt elaprózódott területeken, amelyek jellemzően 12 aranykoronásak (25 aranykorona fölött nevezhető jó minőségűnek a termőföld) és a belvíz által legveszélyeztetettebb régióban fekszenek, senki sem fog tudni eredményesen gazdálkodni. Nyolcszáz, sőt ötszáz négyzetméteres birtoktestekkel e a régióban nem lehet mit kezdeni.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a települések 76 százalékához tartozó területek számítanak kedvezőtlen adottságúnak. Az 1200 hektár fölötti területen gazdálkodó agrárvállalkozások száma megközelíti a harmincat. Ebből 19 cég kedvezőtlen adottságú térségben tevékenykedik. A társasvállalkozások teljes munkaidőben 6300 főt foglalkoztatnak, közülük négyezernek most veszélybe kerül a megélhetése – mondta a megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szövetség elnöke. Pataki László szerint a megyében gazdálkodó agrárcégek alig tíz százaléka foglalkozik kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel. Szerinte a térségben most is súlyosnak nevezhető munkanélküliség növekedése és a szociális feszültségek további mélyítése akár a Szlovákiában tapasztalt korábbi éhséglázadásokhoz vezethet. Mint mondta, a földeken lévő terményt már most is csak nagyon nehezen tudják megvédeni a tolvajoktól, ám az éhes embert a farkaskutyás őr sem tudja majd megállítani.
Az LMP szerint a mezőgazdasági birtokok területalapú támogatási rendszerének átalakítása a kormányzati ígéretek ellenére sem alkalmas a kisgazdaságok megsegítésére – jelentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt képviselője, Sallai R. Benedek. A fenntartható fejlődés bizottság elnöke bírálta, hogy a támogatásnál nem veszik figyelembe a munkahelyek számát.
Font szerint nem lesznek csődök. A nagyüzemi tőkés társaságok továbbra is talpon tudnak maradni, nem viszi őket csődbe az a kormánydöntés, hogy az 1200 hektár feletti területtel rendelkező gazdálkodók az 1200 hektár feletti terület után nem kapják meg az alap földalapú támogatást – így reagált az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a MOSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakra az MTI-nek. Font Sándor elismerte, hogy a nagygazdaságok sok magánszemélytől is bérelnek földet, de – mint mondta – aki figyelte az elmúlt öt-hat év földpiaci mozgásait Magyarországon, az látja, hogy nagy az igény a földterületek használatára, esetleg megvásárlására. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a nagyüzemi gazdaságok a későbbiekben nem szeretnék a magányszemélyektől bérbe venni a termőföldet, akkor több reménybeli használó is vár az adott területre. Tehát nem fenyegeti a földtulajdonosokat az a veszély, hogy nem lesz, aki megművelje földjeiket.
Jelentős feszültségeket okoz a magyar mezőgazdaságban a tervezett támogatáselvonás – jelentette ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Kegyelemdöféssel ér fel az elmaradott északi megyék falvainak a kormány területalapú támogatásokat érintő döntése – mutatott rá kedden a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth Gábor. Az elmaradott térségek falvai és az ott élők lesznek a legnagyobb vesztesei annak, hogy a kormány bizonyos hektár felett megvonja az agrártámogatásokat – közölte a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára.
